Hogyan lehet extra energia előállítására használni az amúgy is a tetőkön lévő napelemeket? Spanyol kutatók most rájöttek a megoldásra.
Az orosz-ukrán, amerikai-iráni és más fegyveres konfliktusok nap mint nap rávilágítanak arra, hogy az amúgy is fogyóban lévő fosszilis energiahordozókat érdemes egyre nagyobb arányban megújulókkal kiváltani. A kiszámíthatatlanul változó politikai-gazdasági környezet negatív hatásait ezzel jelentős részben csökkenteni lehetne, ráadásul a természetet kímélő módon, csökkentve az egyes országok függőségét másoktól.
A napenergia előállítása és alkalmazása egyre nagyobb teret nyer Magyarországon is, bár még távol vagyunk a kívánatos mértéktől. Egy új, forradalmi felfedezés azonban felpörgetheti a napelemek használatát, a kutatók ugyanis arra jöttek rá, hogy nemcsak a napsugárzás, de akár az eső is működtetheti az általában háztetőkre szerelt elemeket. Nem is akármilyen módon, hanem akár 110 voltos feszültséget előállítva, ami számos országban és rengeteg eszköznél az elfogadott sztenderdnek számít.
A csapadék alkalmazása áramtermelésre szokatlan ötletnek számít, de nem ördögtől való. Egy spanyol kutatógárda olyan bevonatot fejlesztett ki, ami a napelempaneleket egyrészt megvédi az időjárás viszontagságaitól, másrészt pedig alkalmas arra, hogy az esőből energiát nyerjen ki. Ezen a téren az esőcseppek folyamatos „ütése” által kifejtett erőre támaszkodnak, ami egyenként ugyan meglehetősen apró, összegződve viszont máris jelentékeny lehet.
Teflonszerű bevonat
A sevillai ICMS kutatóintézet szakemberei által kifejlesztett bevonat ultravékony, ám annál működőképesebb. Amikor egy esőcsepp becsapódik és végiggördül a napelemen, akkor rövid elektromos impulzus keletkezik. Ez egészíti ki a napfény által generált elektromosságot, ami az átlátszó bevonat révén nem veszít a hatékonyságából. A mindössze 100–130 nanométeres bevonat kémiailag a teflonnal rokon, vagyis igen csúszós felület, és ez is hozzájárul az ilyen téren való használhatóságához.
A kutatók szerint egyetlen esőcsepp a becsapódásakor akár 110 voltos üresjárati feszültséget is képes létrehozni. Ez a feszültség a feszültségforrás azon állapotában értelmezhető, amikor az áramkör megszakított, vagyis nincs áramfolyás. A maximális teljesítménysűrűség körülbelül 4 milliwatt négyzetcentiméterenként, és fontos tulajdonság, hogy a nanogenerátor még több mint 17 ezer cseppbecsapódás után is megőrizte eredeti teljesítményének több mint 85 százalékát, vagyis az elhasználódása igen lassú.
Így működik egy napelem:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
