Nemzetközi szinten is jelentős ókori leletek bukkantak fel Dunaújvárosnál a folyó alacsony vízszintje miatt. A római kincsek nagyjából 1700 évesek.
Keserves tavasz és nyár áll mögöttünk, a szokatlan csapadékhiányt a legnagyobb folyóink és tavaink is megsínylették. A Duna vízállása például a dunaújvárosi vízmércénél még szeptember legvégén is -93 cm, miközben az eddigi negatív rekord -82 cm volt. A helyzet kétségkívül tragikus, ám régészeti szempontból sohasem volt ilyen „kedvező”, abban az értelemben legalábbis, hogy a páratlanul alacsony vízállás rengeteg ősi kincsleletet tett láthatóvá és elérhetővé.
Közel két évezredes múlttal rendelkezik az a tárgy is, amelyet a szakemberek a folyó dunaújvárosi partszakaszán találtak a közelmúltban. A Feol.hu Fejér megyei hírportál egy páratlan római kori leletről számolt be, márpedig az ókori hódítók az 1. század közepén hozták létre a mai Dunántúlon Pannonia provinciát, amely egészen a 430-as évekig állt fenn. Ennek az időszaknak a maradványa a mostani dunaújvárosi kincs is.
Nem nemesfémről van szó, hanem kulturális leletről, amely máris bekerült a helyi Intercisa Múzeumba. A szinte teljesen ép római kori szobor (vagy inkább torzó, hiszen hiányzik róla a fej és a végtagok) egy nehezen merülhető részről került elő, és máris nemzetközi hírre tett szert. Utána pedig egy sírkőtöredéket is találtak a szakemberek, valamint egy Jupiter főistennek szentelt oltárkövet – ezek a tárgyak talán örökre rejtve maradtak volna előlünk, ha a természet nem űz csúf tréfát a Dunával.
Ismeretlen személy
A legizgalmasabb mind közül természetesen a márvány szobortöredék, amelynek vizsgálata jelenleg is folyik, így viszonylag kevés információt tudunk róla. Annyi bizonyos, hogy a dunántúli római uralom közepe tájáról, a 3-4. századból származik, és a hosszú tunika, valamint a redőzött köpeny arra utal, hogy nőt ábrázol. A régészek sejtése szerint egy tehetős patrícius hölgyet mintáztak meg ebben a formában, de az is lehet, hogy egy császárnőt, esetleg egy istennőt. Az oltártöredéket pedig Deus Solnak, vagyis a napistennek szentelték.
A mai Dunaújváros környékén Intercisa római kori település állt. Feltárása a 19. században kezdődött, ám – mint látható – mind a mai napig kerülnek elő onnan értékes és ritka leletek. Intercisa katonai tábora az 1. század folyamán létesült, utána pedig jelentős polgári település épült ki mellette. Virágkorát a 2. század végétől a 259/60-ban bekövetkezett barbár pusztításig élte, de helyőrség egészen az 5. század elejéig állomásozott a területen.
Izgalmas leletek Dunaújvárosból:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!