A talajaink egészségét is veszélyezteti hosszú távon az a laposféreg, amelynek jelenlétét már kimutatták a Dunántúlon, és a terjedését igen nehéz lesz megállítani.
Azt hihetnénk, hogy a talajaink szervesanyag-tartalmát csak az emberi, illetve időjárási tevékenységek veszélyeztetik. Kizsigereljük a földet az intenzív, monokultúrás gazdálkodással, gyakran túlvegyszerezzük, hatalmas gépekkel műveljük, káros tömörödést okozva, és persze a globálisan jelentkező erdőirtásról sem szabad megfeledkeznünk. Ezt súlyosbítják az egyre gyakoribb aszályok, a hőségnapok szaporodó száma és a ritkuló, vagy egyenetlen eloszlású csapadék.
A talajainkra ugyanakkor a felszín alól is komoly veszély leselkedik, egy ártalmatlannak tűnő, valójában nagy fenyegetést jelentő invazív faj pedig már Magyarországon is megjelent. A szárazföldi planáriák a laposférgek törzsébe tartoznak, és a zárt, párás trópusi esőerdőkből elterjedve immár a mérsékelt égövben is felbukkantak. A hengeres vagy lapos testű élőlények a nedves talajban, korhadékban, gyakran a levelek fonákán élnek, párás környezetben.
Két szárazföldi laposféreg faj már három magyar városból is előkerült a Magyar Természettudományi Múzeum blogjának összefoglalója alapján. Ragadozókról van szó, bár emberi mércével mérve alig vannak fejlett szervrendszereik. Ahhoz viszont elegendőek, hogy a helyi csiga- és gilisztafaunát vadásszák, ezzel pedig közvetetten a talajainkra is veszélyt jelentsenek. Alapvetően dél-amerikai, ázsiai dísznövényekkel hurcolják be őket a nagy európai felvásárlókhoz, és onnan kerülnek további országok kertészeteibe. Ketté sem lehet őket taposni, hiszen a darabjaikból is képesek regenerálódni.
A legsikeresebbnek tekintett faj az obama-féreg, amit nem az egykori amerikai elnökről neveztek el, hanem a brazil őslakos tupik nyelvében levélszerű állatot jelent. A hossza általában 6–7 cm, teste lapos, levélszerű, szürkés-márványos színezettel. Pilisvörösváron és Pécs környékén már fotóztak, illetve fogtak be belőlük, azonosításukat a genetikai elemzés is megerősítette.
A laikus szem akár csigának, piócának vagy földigilisztának hiheti ezeket a férgeket, pedig valójában éppen azoknak a ragadozói, nem növényevők. Előszeretettel fogyasztják a földigilisztákat és más talajlakó gerincteleneket, lassan, de hatékonyan gyilkolnak. Mind a féreg, mind az áldozata lassan mozog, ám nincs kegyelem: a ragadozó bemászik a giliszták járataiba is, ha pedig rábukkan a zsákmányra, komótosan magába tömi, mintha egy szál spagetti tűnne el a teste közepén – olvasható a 24.hu oldalán is.
A szárazföldi planáriák ellen akár bio módszerekkel is védekezhetünk, félő azonban, hogy a tömeges elterjedésük megoldhatatlan feladat elé állít majd bennünket, mint az például a krumplibogarak esetében történt. Ezeket is össze lehet kézzel gyűjteni éjszaka vagy esős idő után, majd forró vízzel vagy alkohollal elpusztítani egy zárt edényben. Csapdaként nedves rongyokat, kartonlapokat is kitehetünk, ha pedig az esti növényöntözést elhagyjuk, azzal a potenciális élőhelyeik kiterjedését csökkentjük. Megelőzésként az újonnan vásárolt növényeket alaposan nézzük át, nem bújnak-e meg valahol.
Így vadászik az obama-féreg:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
