A környezetszennyezés nyomai sokszor előbb jelennek meg a vadon élő állatok szervezetében, mint ahogy azok az emberek számára is érzékelhetővé válnának. Erre hívja fel a figyelmet egy friss ausztrál kutatás is, amely városi környezetben élő erszényeseket vizsgált.
Az eredmények szerint az állatok szervezetében kiugróan magas koncentrációban halmozódtak fel a PFAS-vegyületek, amelyeket rendkívüli tartósságuk miatt gyakran „örök vegyi anyagoknak” neveznek. A kutatók szerint a megállapítás nemcsak természetvédelmi szempontból fontos, hanem a környezeti terhelés mértékére is rávilágít.
A városi élővilág is jelzi a szennyezést
A vizsgálat során Melbourne térségében élő gyűrűsfarkú és rókakuzu erszényesek májszöveteit elemezték. Az állatok olyan egyedek voltak, amelyek természetes módon pusztultak el, vagy állatvédelmi okból altatták el őket.
A laboratóriumi elemzések minden mintában kimutatták a PFAS-vegyületek jelenlétét, összesen 45 különböző anyagot azonosítottak. A mért koncentrációk a kutatók szerint a világon eddig vizsgált szárazföldi kisemlősök között is kiemelkedően magasnak számítanak.
Miért jelentenek problémát a PFAS-vegyületek?
A PFAS a per- és polifluor-alkil anyagok gyűjtőneve. Ezeket az anyagokat évtizedeken keresztül széles körben alkalmazták többek között tűzoltó habokban, víz- és zsírtaszító bevonatokban, tapadásmentes edények gyártásánál, valamint számos ipari technológiában. Legnagyobb problémájuk éppen az a tulajdonságuk, amely miatt ennyire népszerűvé váltak: rendkívül stabilak.
A természetben nagyon lassan bomlanak le, ezért hosszú időn át megmaradnak a talajban, a felszíni és felszín alatti vizekben, majd fokozatosan bekerülhetnek az élő szervezetekbe is. Egyes vegyületek a táplálékláncban is felhalmozódhatnak, így koncentrációjuk magasabb lehet a csúcsragadozókban és más hosszú életű fajokban.
Nemcsak az állatvilág érintett
A PFAS-vegyületek jelenléte ma már világszerte kimutatható a környezetben, és számos országban az emberek szervezetében is mértek ilyen anyagokat. A tudományos vizsgálatok szerint egyes PFAS-vegyületek hosszú távú egészségügyi kockázatot jelenthetnek, összefüggésbe hozhatók az immunrendszer működésének változásaival, fejlődési rendellenességekkel, valamint bizonyos daganatos megbetegedések emelkedett kockázatával.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a PFAS-csoport több ezer különböző vegyületből áll, ezért azok egészségügyi hatása nem minden esetben azonos. A szakemberek szerint a szárazföldi élővilágról eddig jóval kevesebb adat állt rendelkezésre, mint a vízi ökoszisztémákról. Éppen ezért különösen fontosak azok a vizsgálatok, amelyek a vadon élő emlősök szennyezőanyag-terhelését elemzik.
További kutatásokra is szükség lesz
A kutatócsoport következő célja annak feltárása, hogy a városi környezet, az ipari területek közelsége vagy a különböző élőhelyek milyen mértékben befolyásolják az állatok PFAS-terhelését. Emellett azt is szeretnék megérteni, milyen hosszú távú következményekkel járhat ezeknek a vegyi anyagoknak a felhalmozódása a vadon élő állatok egészségére és a teljes ökoszisztémára.
Képek: Pixabay
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
