Tudta-e, hogy a Nepál nemzeti virágának választott rododendront egy flamand botanikus fedezte fel? És azt, hogy miközben ehető, egyes részei mérgezőek?
A rododendronok a hangafélék (Ericaceae) családba tartozó, fás szárú cserjék vagy kis fák formájában megjelenő, élénk színükről és illatukról ismert virágzó növények. Léteznek lombhullató, örökzöld és babérlevelű örökzöld fajai.
Múlt
A rododendronok lenyűgöző virágzó növények, amelyek vibráló színárnyalataikkal és egyedi formáikkal lenyűgöznek bennünket. Ezek a botanikai csodák fantasztikus múlttal büszkélkedhetnek. A „rododendron” név két görög szóból származik: „rhodon”, ami rózsát jelent, és „dendron”, ami fát jelent, így nem csoda, hogy ezeket a növényeket gyakran nevezik „rózsafáknak”.
A rododendronok gazdag történelmi múltra tekintenek vissza, mivel többnyire Kínában és a Himalájában őshonosak, de számos példányuk Ázsiában, Európában, Ausztráliában és Észak-Amerikában is megtalálható.
Ezt az elegáns virágot Nepál nemzeti virágának nyilvánították, ahol az ehető virágai miatt különösen nagyra becsülik, hiszen fűszeres íze miatt nagyon népszerű. A növény azonban jelentős ellentmondást is hordoz magában: miközben kulináris felhasználása miatt is ismert, a természetben a veszély szimbóluma. Olyan mérgező vegyületeket is tartalmaz ugyanis, amelyek az emberekre, állatokra és rovarokra egyaránt veszélyt jelentenek.
Az első
Az első rododendron, amelyet besoroltak és elneveztek, a Rhododendron hirsutism volt, amelyet Charles l’Ecluse flamand botanikus fedezett fel a 16. században. Később, 1753-ban Linnaeus hivatalosan is bemutatta a fajt a Species Plantarum című művében. Azóta több száz másik rododendronfajt és hibridet fedeztek fel és termesztettek, amelyek mindegyike egyedülálló tulajdonságokkal és vonzerővel rendelkezik.
1901-ben Sir Edmund Loder olyan útra indult, amely örökre összekötötte a Rhododendron és a Leonardslee Lakes & Gardens fajokat. Kiterjedt kutatásai révén, amelyek során a különböző rododendronfajták párosításából származó eredményeket vizsgálta, Sir Edmund egy teljesen új rododendronfajtát nemesített.
A szomszédos South Lodge Estate-birtokról származó Rhododendron „griffithianum” fajtát a saját Rhododendron „fortunei” fajtájával keresztezve Loder ugrásszerű eredményeket ért el a kertészet területén, és létrehozta a világ első Rhododendron Loderi fajtáját.
Ez különösen jelentős volt, mivel az 1800-as években és a 20. század elején a nagy növénykutató expedíciók egyre népszerűbbé váltak, és Loder társai, Sir Joseph Hooker, George Forrest, Frank Kingdon-Ward és mások mellett utat mutatott a virágzó rododendronok nemesítése terén.
Ez az expedíció sikeres volt, és bár nehéz volt pontosan megmondani, hogy melyik Rhododendron virágzott először, kertészeink gyanítják, hogy a Rhododendron loderi „Fehér gyémánt” volt az. Ez azonban csak a kezdet volt, és az ezt követő években Sir Edmund Loder több mint 30 fajtát, valamint számtalan hibridet nemesített és nevelt.
A történelemnek ebben az időszakában az információkat gyakran szabadon osztották meg egymással, és a dugványokat elcserélték, hogy szabadon kísérletezhessenek. Loder azonban néhány olyan különleges fajtát is nevelt, amelyek ma már csak egyetlen helyen találhatók meg a világon, mégpedig a Leonardslee Lakes & Gardensben.
Jelen
Napjainkban a kilenc éven át tartó bezárása után a kertben Európa egyik legnagyobb helyreállítási és újjáélesztési tervét hajtják végre. Ma a növényvilág a kert egész területén megtekinthető, mivel a kertészcsapat a hibridek palántáit könnyen megközelíthető helyekre ülteti, hogy a látogatók is gyönyörködni tudjanak a látványukban.
Mivel a rododendronok egy része lombhullató, más része pedig örökzöld, egész évben szívesen látják a turistákat. Az örökzöld változatokat nagyobb, lapátszerű leveleikről lehet felismerni, amelyek vastagok és tapintásra bőrszerűek. A lombhullató változatok pedig kisebb, oválisabb formájú levelekkel rendelkeznek. A levelek körbeveszik a kinövő virágokat, amelyek minden évszakban gyönyörű látványt nyújtanak.
Miközben a szakemberek helyreállítják a Leonardslee-i rododendrontelepeket, éberen ügyelnek az invazív Rhododendron ponticum eltávolítására. Ez a veszélyes szépség ugyanis nemcsak arra képes, hogy futótűzként terjedjen és megkárosítsa az értékes ökoszisztémát, hanem a hirtelen tölgypusztulásért felelős Phytophthora gombafajnak is otthont ad. Káros hatása miatt ezt a rododendront tilos a természetbe ültetni, és hulladékát nagy körültekintéssel kell megsemmisíteni.
Jövő
A Leonardslee-i rododendronok jövője telis-tele van lehetőségekkel és izgalmakkal! A helyreállítási folyamat új lehetőséget kínál az új, lenyűgöző növénykultúrák kiültetésére, így remélhetőleg a jövőben is gyönyörködhetünk a szebbnél szebb rododendronokban – télen-nyáron egyaránt!
