Kutatók öt kontinens 2655 gazdaságát elemezve bizonyították, hogy az ipari, monokultúrás gazdálkodásról való elmozdulással az ember és környezete is csak nyerhet.
A vetésforgó, a talaj tápanyagainak megőrzésére és a mezőgazdaság „diverzifikálására”, tehát a sokféleségre, összetettségre törekvő stratégiák egyidejű alkalmazása jelentős előnyökkel járhat a környezet és az emberek számára egyaránt. Ebbe beletartozik a terméshozamok növekedése és egész közösségek élelmezésbiztonságának javulása is.
Ez a tanulsága egy új, mérföldkőnek számító tanulmánynak, amelyben több mint 15 nemzet kutatói vettek részt, és öt kontinens 2655 gazdaságának adatait gyűjtötték össze. A kutatócsoport április 4-én tette közzé eredményeit a Science című folyóiratban.
A diverzifikáció kifizetődik
A világ nagy részén egy-egy gazdaságban csak egyfajta növényt termesztenek vagy csak egyfajta állatot nevelnek. A monokultúrás mezőgazdaság viszont számos kockázatot rejt, beleértve a talaj tápanyagvesztését és a kártevők terjedését. Az Egyesült Államokban a mezőgazdasági üzemek száma vészesen alacsonnyá vált, a megmaradt gazdaságok pedig egyre nagyobbak lettek és egyvalamivel foglalkoznak.
A kutatás üzenete viszont, hogy hagyjunk fel a monokultúrával és az ipari gondolkodással, és diverzifikáljuk a gazdálkodást, mert az kifizetődő.
Minél összetettebb a gazdaság, annál erősebb a jótékony hatás
A kutatás új megközelítésben vizsgálja a környezetvédőket sokat foglalkoztató témát: a mezőgazdasági diverzifikációt. Ennek célja, hogy évről évre több mint egyetlen növényt termesszenek egy-egy gazdaságban. Ez vetésváltással vagy takarónövények vetésével is kivitelezhető.
A korábbi tanulmányok általában egyenként értékelték ezeket a stratégiákat, és vegyes eredményeket kaptak. Az új kutatásban más megközelítéssel próbálkoztak. Felfedezték, hogy a gazdálkodók sokkal több előnyt érhetnek el, ha egyszerre több mezőgazdasági megoldást alkalmaznak, nem pedig csak egyet-egyet.
A tanulmány a készítők szerint új jövőképet tár fel a világ élelmezésével kapcsolatban – egy olyan jövőképet, amelyben a gazdaságok nem „gyárként”, inkább egészséges természetes ökoszisztémaként működnek, növények, állatok és talaj egységeként.
Szélsőséges helyzetekben is beválik ez a stratégia
A kutatók felfedezték, hogy „win-win” szituációk létezhetnek a mezőgazdaságban is. Vegyük például az állattenyésztés diverzifikálását, amelynek során a gazdák állatokat tenyésztenek és növényeket is termesztenek.
A csoport elemzése szerint ezzel növelhető a gazdaság által termelt élelmiszerek mennyisége, miközben csökken a talajkárosodás és a környezetszennyezés. A kutatás azt is megállapította, hogy az állattenyésztés diverzifikációjának előnyei növekednek, a hátrányai pedig csökkennek, ha a gazdálkodók más diverzifikációs stratégiákkal párosítják.
Az összetettebb alapokra építő gazdaságok sok esetben azért is jelentenek extra előnyöket, mert jobban átvészelik az olyan természeti katasztrófákat, mint az aszály vagy a hőhullámok. Más esetekben a pozitív hatások kevésbé feltűnőek. Ha például a kistermelők gyümölcsfákat ültetnek a területükön, akkor ezek termését maguk is megehetik, míg a termés többi részét eladhatják.
A kutatók megállapították, hogy ha a diverzifikációt többféle megközelítésben is elvégzik, akkor annak pozitív hatása nagyon különböző szempontok szerint is kimutatható. Működik az Egyesült Államok ipari gazdaságaiban és egy malawi, kis területen gazdálkodó kukoricatermesztőnél is.
Támogatásokkal felgyorsítható lenne a folyamat
A pénz hiánya akadályozhatja a diverzifikált mezőgazdaságra való átállást. Például más gép kell a kukorica betakarításához, mint a gyümölcsökéhez. Viszont a kormányok már most is rengeteget költenek a mezőgazdasági ágazat fenntartására, és ezeket az összegeket át lehetne csoportosítani a diverzifikáció elősegítésére.
Fotó: Pixabay
