27℃ 14℃
június 21. Alajos, Leila
Növénytermesztés

Automatikusan nyomon követhetővé vált a növények fejlődése

Hortidaily  

A Heliosnak, a Holland Növényökológiai Fenotípusmeghatározó Központ (NPEC) részét képező új kutatási létesítménynek köszönhetően mostantól több mint ezer növény növekedését és fejlődését lehet automatikusan nyomon követni.

Mindeközben bepillantást nyerhetünk abba, hogy a különböző mikroorganizmusok miként hatnak rájuk. Az Utrecht Science Parkban található NPEC épületében található berendezés többek között egy növekedési kamrából, egy szállítószalag-rendszerből, néhány speciális kamerából és egy 3D-s lézerszkennerből áll. A kutatást végző Bart Schimmel a Heliost egy olyan kísérleti programmal helyezi üzembe, amely a fejes salátán megjelenő lisztharmat fertőzést okozó Bremia lactucae kórokozó korai és objektív észlelésére összpontosít.

A Helios, amely az emberi szem képességeit meghaladó megfigyelésekre képes, jelentősen csökkenti a növénykutatók tényleges munkaterhelését. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kutatók teljes mértékben mentesülnek a helyszíni feladatok alól. A növények vetése és a cserepek feltöltése például továbbra is az ő feladatuk. Emellett a kutatóknak módjukban áll a növények mindegyikét vagy egy részüket kórokozókkal, például gombákkal és baktériumokkal megfertőzni, vagy mikroorganizmusokat juttatni a virágföldbe, hogy tanulmányozzák azoknak a növényekre gyakorolt hatását. Genetikailag módosított növényeket és/vagy mikroorganizmusokat is bevonhatnak a kísérletekbe, mivel a Helios szigorú biztonsági intézkedésekkel gondoskodik arról, hogy megelőzze a nem kívánt mikroorganizmusok kiszabadulását a létesítményből.

Amint a növényeket a Heliosban elhelyezik, lényegében több hétig nincs szükség emberi beavatkozásra. Ez idő alatt a növények elsősorban egy termesztőkamrában vannak, ahol a környezeti feltételeket, például a hőmérsékletet és a páratartalmat aprólékosan szabályozzák. A növények váltakozó ideig vannak fényben és sötétségben, ami a nappal és az éjszaka szimulációját idézi elő.

Növényi kórokozók

Bart Schimmel az első kutató, aki a Heliost egy kutatóprojekthez használja. Kísérlete a Bremia lactucae nevű kártékony kórokozó köré összpontosul, amely a salátát támadja meg, és jelentős gazdasági károkat okoz e népszerű zöldség termesztői számára. A Bremia lactucae egy oomyceta, vagyis egy olyan mikroorganizmus, amely mind életciklusát, mind pedig elágazó fonalainak növekedési módját tekintve a gombákra hasonlít.

A kutató azt szeretné megállapítani, hogy a kórokozó fertőzése a salátafélékben korábban és objektívebben kimutatható-e, ami elengedhetetlen a salátafélék ellenálló képességének azonosításához.

„Bár a Bremia-fertőzés korai jelei nem feltétlenül láthatók a növényen, a gyakorlatban e kórokozó kimutatása még mindig nagyrészt a vizuális vizsgálatokra támaszkodik – magyarázta Schimmel. – Kellő tapasztalattal és elegendő gyakorlattal a fertőzést követően körülbelül 10 nappal a leveleken fehéres pöttyök formájában lehet észrevenni az oomycéta szaporítóképleteit.”

Korai felismerés

A Helios segítségével Bart Schimmel jelenleg azt vizsgálja, hogy a fertőzéseket már azelőtt fel lehet-e fedezni, hogy azok szabad szemmel is láthatóvá válnának. Kollégái korábban megállapították, hogy a kórokozó 4-5 nap után láthatóvá tehető, ha a fejes salátát UV-fénnyel világítják meg, miközben fluoreszcens kamerával figyelik a növényeket.

„Szeretném tudni, hogy ez a módszer kibővíthető és automatizálható-e – mondta Schimmel. – A PathoView kutatási program keretében jelenleg ennek a módszernek az alkalmazhatóságát vizsgálom egy tizenkét fajtából álló kísérletben. Ha sikerrel járok, akkor ez lehetővé tenné számunkra, hogy gyorsan és objektíven határozhassuk meg a nagyszámú fejes saláta sorok rezisztenciaszintjét a betegséggel szemben. Az így szerzett tapasztalatokat pedig később a betegségeknek ellenálló salátafajták nemesítésére lehetne használni.”

Betekintés

A kutató a kísérletéhez a Helios teljes potenciálját kihasználja, valamennyi kamerát és a 3D szkennert igénybe véve. Ez nemcsak a rezisztens salátafajták korai felismerésére vonatkozó információkkal szolgál, hanem értékes tapasztalatokkal is a Helios képességeire és lehetőségeire.

Mivel a Helios lehetővé teszi, hogy hatalmas mennyiségű adatot gyűjtsenek össze rövid idő alatt, Schimmel úgy véli, hogy a mesterséges intelligenciát (AI) alkalmazó új adatelemzési módszerek segítségével hatékonyan lehet hasznos információkat nyerni ebből a nagy adathalmazból. A Heliosnak köszönhetően ma már képesek vagyunk a növényi változatosságot hozzáférhetőbb és objektívebb módon felhasználni, ami lehetővé teszi számunkra, hogy érdekes biológiai kérdésekkel foglalkozzunk, és megoldást találjunk a mezőgazdasági kihívásokra – zárta szavait a szakember.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Változik a szabályozás: átláthatóbb vízhasználat a cél

2025. június 20. 14:10

2025 júniusától új rendelet szabályozza a mezőgazdasági kutak engedélyezését, de a háztartási kutak többségét továbbra sem érinti a változás.

Szója, ami „beszél”: érzékelők figyelik az egészségét

2025. június 15. 13:10

Szenzorokkal „megszólal” a szója: amerikai kutatók olyan eszközöket fejlesztettek, melyek a növények állapotát közvetlenül mérik.

Burgonya fókuszban – jövőépítés nemzetközi szemlélettel

2025. június 4. 16:10

A burgonya világnapjához kapcsolódó szakmai konferencián hazai és európai szakértők vitatták meg a termesztés, kereskedelem és fogyasztás aktuális kihívásait és lehetőségeit.

Globális felmelegedés: veszélyben az élelmiszernövények

2025. május 12. 08:10

A felmelegedés miatt a legfontosabb élelmiszernövények fele veszélybe kerülhet világszerte, főleg az alacsonyabb övezeteken.

A metrafenon hatása a csiperketermesztésben megjelenő gomba kórokozókra

2020. május 29. 04:36

Magyarországon a legnagyobb mennyiségben csiperkegombát fogyasztunk, aminek nagy előnye, hogy nem szezonális termék, termesztése az év 12 hónapjában folyamatosan zajlik. Ez a termesztési mód azonban kedvez a gomba károsítóinak a felszaporodásban.

Tanácskozás a kukorica-, a napraforgó- és a szójatermesztés kockázatairól

2019. szeptember 5. 10:21

A kukorica-, a napraforgó- és a szójatermesztés kockázatait elemezték a Debreceni Egyetem agrárkarán a Növénytudományi Intézet szeptember 4-ei tanácskozásán.

Évekig tarthat még az afrikai sertéspestis elleni oltóanyag kifejlesztése

2019. szeptember 22. 06:38

A gazdák már régóta visszatartják az afrikai sertéspestis terjedését a fertőzött állatok karanténba helyezése és leölése révén, ám csak a betegség Kelet-Ázsiába való elterjedése indította el komolyan az oltóanyaggal kapcsolatos kísérleteket.

A növényi elektromosság excentrikus úttörői

2023. május 21. 06:34

A XIX. században egy maroknyi tudóst furcsa rögeszme kerített hatalmába: azt gondolták, hogy az elektromosságot fel lehet használni arra, hogy növények hatékonyabban növekedjenek általa. De vajon csak találgattak, vagy rájöttek valamire?