A talajba történő bemosódásra jellemző adatok meghatározása minden kültéri felhasználásra szánt növényvédő szer esetén szükséges. Mivel a bemosódási és az adszorpciós tulajdonságok között összefüggés van, az adszorpciós folyamatokat leíró matematikai összefüggésekből levezethető egyensúlyi megoszlási állandó (Kd), illetve annak a talaj szerves széntartalmára vonatkoztatott értéke (Koc) felhasználható a szer mozgékonyságának értékelése során.

A növényvédő szer bemosódási tulajdonságainak modellezésére többféle laboratóriumi és szántóföldi kísérleti módszer ismeretes. Az anyavegyület bemosódási tulajdonságainak vizsgálata talajmetszeten vagy talajoszlopon végzett kromatográfia segítségével végezhető. A talajoszloppal végzett bemosódási kísérlettel mind a lebomlás, mind a bemosódás modellezhető. A vékony és vastag talajrétegen végzett kromatográfia egyszerű és értékes módszer a növényvédő szer mozgékonyságának becslésére. Adszorbensként a vizsgált talajt, mozgó fázisként desztillált vizet vagy vizes sóoldatot (0,01 M CaCl₂ vagy Ca(NO₃)² oldat) alkalmaznak.

A nehezen lebomló vagy nagy mozgékonysággal rendelkező vegyületek tulajdonságainak értékelése további, valós környezeti körülmények között végzett vizsgálatokat igényel. A bolygatatlan talajrétegű liziméterek hasznos modellt jelentenek a növényvédő szerek üvegházi körülmények közötti vizsgálatához. A szabványosított liziméterek alkalmazásával kapcsolatban a szakirodalomban számos leírás található. A szabadföldön végzett bemosódási vizsgálatok fő nehézsége az alsóbb talajrétegek keresztszennyeződése a felső rétegekből a mintavétel során. Ennek kiküszöbölése érdekében a mintavételhez speciális, fúrómag előállítására alkalmas szerszámot kell alkalmazni.

Forrás:

Konda L. (2003): Agrokémia és Talajtan (52) 1-2: 195-210