Növénytermesztés

Az Európai Bizottság az algatermelés bővítését akarja előmozdítani

Agrofórum Online

Az Európai Bizottság célja az algatermelés jelentős növelése az EU-ban. Az ágazatot az „Alga-kezdeményezés” részeként stabillá és fenntarthatóvá akarják tenni, hogy megfeleljen a növekvő keresletnek.

Ezzel összefüggésben a brüsszeli hatóság 23 cselekvési területet határozott meg, amelyeknek többek között elő kell segíteniük a kedvező gazdasági feltételek kialakulását, valamint az algák és algatermékek elfogadását; a kutatás és fejlesztés terén meglévő hiányosságokat is pótolni kell. A Bizottság szerint megfelelő „eszköztárat” kell kidolgozni az algatermelők számára; ezzel összefüggésben meg kell határozni a termelés optimális helyszíneit is, és megkönnyíteni az ezekhez való hozzáférést.

A brüsszeli hatóság az algákból származó összetevőkre, az esetleges szennyeződésekre és az algákból származó bioüzemanyagokra vonatkozó szabványokkal kívánja fellendíteni az eladásokat; a trágyázásra való felhasználását is fontolóra veszik. A kutatás és fejlesztés területén a Bizottság olyan kísérleti projekteket kíván támogatni, amelyek az éghajlatváltozás mérséklésének módjait, valamint a feldolgozási technikákat és a termesztési rendszereket is megvizsgálják.

A Bizottság szerint az EU jelenleg a tengeri moszattermékek egyik legnagyobb importőre a világon; 2016-ban az érintett behozatal értéke 554 millió eurót tett ki. A felhasználást tekintve az élelmiszereken, a kozmetikumokon és a gyógyszereken van a hangsúly. 2030-ra a kereslet várhatóan eléri a 9 milliárd eurót. A chlorella és a spirulina egysejtű algák felhasználásának piaca a következő években várhatóan több mint 6%-kal nő majd évente – írta a német proplanta agrároldal.

A Bizottság szerint az EU-ban az algatermelés még gyerekcipőben jár, és a tengeri algaként ismert fajok természetes állományainak betakarítására korlátozódik.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Bőséges szüret, stabil piac – erős évet zárt az olívaolaj

2025. augusztus 20. 16:10

A 2024/25-ös szezonban az olívaolaj-termelés visszatért az élvonalba – drasztikus termésnövekedés után a fenntartható megoldásoké a jövő.

Fenntartható kertészet: merre tart az ágazat?

2025. augusztus 16. 11:10

A kertészet a fenntarthatóság, technológia és sokszínűség útján fejlődik. Mutatjuk, milyen trendek formálják az ágazat jövőjét!

Szója lombvesztés: mostantól több is belefér

2025. augusztus 15. 16:10

A szójabab akár 66%-os lombvesztést is tolerálhat terméscsökkenés nélkül – új irány a rovarvédelemben és a permetezési stratégiában.

EU-s szigorítás nehezíti a gabonatermesztők dolgát

2025. augusztus 13. 16:10

2025-ben több hazai gabonatáblában is megjelent az anyarozs. Az EU-s szabályok szigorodása miatt a fertőzés kezelése még nagyobb odafigyelést igényel.

A gyengébb minőségű jutalomfalatok is motiválják a kutyákat

2024. január 21. 16:10

A jutalom értékcsökkenésének a teljesítményre gyakorolt hatását vizsgálták az ELTE, illetve a Buenos Aires Egyetem és a Déli Nemzeti Egyetem (Universidad Nacional del Sur) kutatói, akik a Journal of Veterinary Behavior folyóiratban számoltak be az eredményekről.

Webtérkép készül az inváziós növényfajok elterjedéséről

2020. október 31. 10:36

Az élőhelyek megőrzése és az őshonos fajok védelme mellett a lakosság egészségügyi állapota szempontjából is fontos feladat az agresszíven terjedő özönnövények visszaszorítása.

Ilyen hatással vannak a különböző trágyázási módok a talajra

2023. november 16. 11:10

A rangos PLOS ONE folyóiratban közölték magyar kutatók egy több mint 60 éves trágyázási tartamkísérletben végzett mikrobiológiai vizsgálataik eredményeit. A kutatás célja a trágyázás hosszú távú hatásának felmérése a talaj-mikrobióta funkcionális diverzitására.

A poloskák egyszerű módszerrel tarthatók távol

2023. augusztus 29. 09:10

Legalábbis ez derül ki abból a kutatásból, amelyet az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) munkatársai a közelmúltban végeztek.