Növénytermesztés

Baj lehet a repcékkel! – vagy mégsem…

Agrofórum Online

Az országot járva-kelve szinte mindenütt erőteljes, már-már túlfejlett repcéket látunk. Nem lesz ebből baj? – kérdeztem Légrádi Miklóstól.

Az országot járva-kelve szinte mindenütt erőteljes, már-már túlfejlett repcéket látunk. Nem lesz ebből baj? – kérdeztem Légrádi Miklóstól.

Az Agrofórum olvasói már tapasztalhatták, hogy a Lengyeltótiban gazdálkodó Légrádi Miklóshoz évek óta baráti szálak fűznek, amelyet a 2008-ban elért rekord repcetermésnek köszönhetünk mindketten. Most is erre hivatkozva kerestem meg egy szakmai beszélgetésre, amelyet azóta is rendszeresen megteszek, ha azt az országos repcehelyzet indokolja.

Először találkoztam Miklós személyében olyan szakemberrel, aki az élet dolgait, a természet rendjét, és benne a növényeket egy sajátos filozófiával közelíti meg – mindennek az okát, a miértjét keresve, és megadva arra a logikus választ.

– Nem lesz baj a repcékkel? – kérdeztem.
– Ha ügyelünk rá, akkor nem – volt a válasz, és következett a magyarázat: Az elmúlt időszak csapadék viszonyai és általában az időjárás kedvezett a repcének, így sokhelyütt már azon gondolkodik, hogy szárba kellene indulnia.

Az utóbbi napok, meg az elkövetkezendők is erre inspirálják (napfény és 14-17 oC meleg). A baj akkor lehet, ha engedünk a repcének, mert ebben az időszakában olyan, mint a versenyló, csak nyargalna, ahogy a napfény, és a meleg, meg a tápanyagok ösztönzik.

Mit kell tennünk? Jó erősen tartani a „szárat” és visszafogni, mint a kanyarban a versenylovat.

Mert milyen repcét szeretnénk a télbe engedni? Olyat, amelynek erős a gyökérzete, legalább ujjnyi vastag a gyökérnyaka, és bármekkora levelei is vannak – mint, ahogy ezt láttuk is – a szár differenciálódása nem indult meg.
A ilyen repce a legkeményebb telet is átvészeli. Tavaszra ezek a hatalmas levelek megfagyva, megsárgulva szinte beborítják az egész táblát, de a növény „közepe” az él.

Ezt pedig úgy érjük el, hogy folytonosan figyelve az állományt, az első túlburjánzó növekedést blokkoljuk valamilyen regulátor alkalmazásával.

– Hányszor? – vetem közbe.
– Ahányszor kell. Akár kétszer, háromszor is.
– Nem károsul a repce?
– Nem, és ha kell akár negyedszer is rámegyek a regulátorral.

*

A beszélgetésünk itt nem ért véget. Felelevenítettük a talajelőkészítés, a tápanyaghasználat, a vetés technológiáját, körülményeit, de ezt – „eső után köpönyeg” alapon – most nem ismertetjük, de valamikor – valószínűleg már csak 2016-ban – visszatérünk rá. Lehet, hogy akkor, amikor az itt látott (bemutatott) repcetábla terméseredményeit is megismertük, mert Légrádi Miklós állítja: itt rekordtermés lesz.

– Úgy legyen.

Utószó: Most még nem késő. Aki hasonló gondokkal küszködik, mint a lengyeltóti gazda, ne sajnálja a vegyszert!
A termést a vetéssel alapoztuk meg, de az eredmény nem csak a Jóistenen, hanem rajtunk is múlik. Ezért tettük most közzé ezt a felhívást és ajánlást.

(Dr. Bódis László – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A napraforgónak előbb csak a fele kelt ki, mégis csúcstermésnek örülhetett egy gazda

2025. december 30. 09:10

Vajon milyen tényezők határozzák meg azt, hogy egy növényi kultúra kiemelkedő terméseredményt hozzon? Egy biogazdálkodót nagy meglepetés ért az idei szezonban.

1000 munkaórát tett idén egy fiatal lány a kombájnjába, őrült dologra vállalkozott

2025. december 27. 16:10

Képtelenség eldönteni, hogy őrült kalandba vagy jól átgondolt vállalkozásba fogott-e egy fiatal gazdalány Amerikában.

Millió hibát elkövethetünk a komposzttea elkészítésekor, felsoroljuk, mire érdemes ügyelni

2025. december 23. 09:10

A komposzt és a komposzttea tulajdonságaiban alapvető különbségek vannak, érdemes ezt figyelembe venni, különben kárt okozhatunk a kertünkben, növényeinkben.

Decemberben aratják az árpát, ez a legnagyobb fricska a természettől

2025. december 20. 09:10

A klímaváltozás újabb érdekes következménye, hogy a kísérletezéstől nem félő gazdaságok jelentősen kibővíthetik a másodvetésű növények körét.

Először igazolták, hogy génszerkesztéssel módosított haszonnövény is azonosítható PCR alapú módszerekkel

2020. szeptember 18. 13:45

A GMO-mentes élelmiszerekért dolgozó civil szervezetek csoportja és egy élelmiszerkereskedelmi vállalat jelentette be a világon az első olyan molekuláris (qPCR) módszer kifejlesztését és közzétételét, amely alkalmas génszerkesztéssel létrehozott haszonnövény kimutatására.

Jó kukoricatermésre számítanak az Egyesült Államokban

2020. április 1. 08:03

A kukorica annak ellenére drágult, hogy az etanolgyártás drámai visszaesésben van.

Az Avaunt® 150 EC kulcsszerepe a repce-fénybogár elleni védekezésben

2022. február 17. 09:39

Az elmúlt néhány évben gyökeresen megváltozott az őszi káposztarepce növényvédelmi technológiája. Ennek oka elsősorban a növényvédőszer hatóanyagok kivezetése (klórpirifosz, tiakloprid), valamint a piretroid rezisztencia kialakulása a repce-fénybogár populációk esetében.

A repce-fénybogár elleni védekezés nehézségei és lehetősége

2019. február 25. 04:30

Az őszi káposztarepce, az olajretek, a mustár és a keresztes virágú zöldítés vetésterületének növekedése a repce-fénybogár (Meligethes aeneus) jelentőségének és az általa okozott terméskiesés mértékének növekedését, ugyanakkor az ellene való hatékony védekezés nehézkesebbé válását hozta magával.