Több mint 6 milliárd forintból finanszírozták az Alföldön a belvízelvezetés, valamint a vízvisszatartás és -tározás közötti egyensúly megteremtését célzó műszaki beavatkozásokat a Környezeti és energiahatékonysági operatív programban (Kehop) - jelentette be a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal főispánja kedden Szolnokon.
Berkó Attila hozzátette, az Európai Unió és a magyar állam 6,021 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával jött létre a projekt, amelyet az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és öt területi vízügyi igazgatóság konzorciuma valósított meg, és amely a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek következményeinek hatékonyabb kezelését biztosítja.
A beruházás legfőbb célja az volt, hogy az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás miatt erősödő vízvisszatartási igényeknek megfelelően hosszú távon fejlesszék az adott térség vízkészlet-gazdálkodását – erősítette meg. Ennek része a vízvisszatartás, a lefolyás-szabályozás és a különböző vízigények kielégítése, amelyek érdekében megépültek, fejlesztésen vagy rekonstrukción estek át az ehhez szükséges vízgazdálkodási műtárgyak, létesítmények – mondta. Ezek mellett további közvetett cél a vízi ökoszisztémák és vizes élőhelyek védelme, valamint a vízgazdálkodási feladatok ellátását segítő infrastrukturális feltételek megteremtése – fűzte hozzá.
Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Közgyűlés elnöke elmondta: öt vízügyi igazgatóság együttműködésével valósult meg ez a projekt, ami mutatja, hogy nem lehet kiragadni egyes tájegységek igényeit, hanem mindig komplexen kell figyelni a vízgyűjtőre nehezedő kihívásokat, és azokat közösen kell megoldani. Hozzátette: fel kell készíteni a szántóföldön gazdálkodókat, hogy a paradigmaváltás nemcsak a vízhasználat, a vizek kijuttatása, hanem a kultúraváltásban is eljött. Utóbbi, Magyarország ellátásbiztonsága szempontjából is „egy megkerülhetetlen kérdés lesz a jövőben” – emelte ki.
Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) igazgatója arról beszélt, az igazgatóság területén a Villogó belvízcsatorna mederfejlesztését és rekonstrukcióját végezték el Karcag, Kunhegyes és Abádszalók térségében. A másik projektelem a Tisza-tó keleti partján található Örvényabádi belvízrendszer csatornáinak mederfejlesztése és műtárgyainak rekonstrukciója volt, amely Abádszalók, Tiszaderzs, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tiszaigar és Tiszaörs településeket érintette – közölte.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a projekt során a fentieken túl megvalósult a Bácsborsódi tározó funkcióbővítése, a Harangodi tározó és a Kállai-főfolyás rehabilitációja, a Hejő-főcsatorna rekonstrukciója és a Hódmezővásárhely térségi vízrendszer komplex rekonstrukciójának első üteme.
A belvízcsatornák lefolyási paramétereinek javításával nő a csatornák vízszállító képessége, ezzel együtt nő a hasznosítható vízkészlet, és mérséklődnek a káros víztöbbletből adódó kedvezőtlen hatások. Az újonnan épült vízszint-szabályozó és vízkormányzó műtárgyak, illetve a meglévő műtárgyak funkcióbővítése és helyreállítása a vízvisszatartást, a vízpótlást és a kártételek elleni védekezést segítik, továbbá javul a vízháztartás is az adott térségben. A projekt elősegíti a betározott természetes vízkészletek időbeli és térbeli hasznosítását, hozzájárul a belvízi kockázatok csökkentéséhez, ezáltal mérsékeli az éghajlatváltozás szélsőséges hatásait (heves esőzések kártételei, aszályos időszakok) – szerepel a közleményben.
A projekttel közvetlenül érintett konzorciumi tag vízügyi igazgatóságok: Alsó-Duna-völgyi (Aduvizig), Felső-Tisza-vidéki (Fetivizig), Észak-magyarországi (Emvizig), Közép-Tisza-vidéki (Kötivizig) és Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság(Ativizig).