Növénytermesztés

Búzatermesztés 200 évvel ezelőtt

Agrofórum Online

A mai, erősen gépesített módszerekhez képest a búzatermesztés 200 éve fizikailag sokkal megterhelőbb és időigényesebb volt, mint manapság. De milyen munkafolyamatok történtek, mire a búzát végre el tudták tárolni?

A talaj előkészítése és a vetés

A talaj előkészítése a vetéshez általában az előző év őszén kezdődött. A talajművelés fontos része volt a szántás, amelyet ló vagy ökör által húzott fa- vagy vasekével végeztek. Ezek sokkal kevésbé voltak hatékonyak, mint a modern gépek, de lehetővé tették a földművesek számára a talaj feltörését és a vetésre való előkészítését. Ezután a talajt boronával tovább törték és egyengették. Ezt gyakran egyszerű fa- vagy vaskaróval végezték, amelyet szintén állatok húztak.

Magát a vetést általában kézzel végezték. A gazdák a búzamagokat egyenletesen szórták szét a talajon. Ez a technika nagy szakértelmet és tapasztalatot igényelt- A vetés után a földet gyakran újra boronálták, hogy a magokat enyhén beborítsák a földdel, és megvédjék őket a madaraktól és más állatoktól.

Növényápolás

A vegetációs időszak alatt a búzaföldek folyamatos foglalkozást igényeltek. Az egyik legnagyobb kihívást a gyomirtás jelentette, mivel a gyomok túlnőttek a fiatal búzanövényeken, és elhasználták a fontos tápanyagokat és a vizet. A gyomirtást kézzel, kapákkal és gyomkésekkel végezték, ami nagyon munkaigényes tevékenység volt. A gazdáknak rendszeresen végig kellett járniuk a földeket, és eltávolítaniuk a gyomokat, hogy a búzanövényeknek elegendő helyük legyen a növekedéshez.

A kártevők és betegségek szintén veszélyt jelentettek a termésre. A gazdáknak azonban csak kevés eszközük volt e veszélyek elhárítására. Gyakran támaszkodtak olyan hagyományos módszerekre, mint a kártevők elriasztására szolgáló kísérőnövények ültetése vagy hamu és mész kiszórása a talaj javítása és a kártevők ellen.

Betakarítás

A betakarítás a búzatermesztés egyik legmunkaigényesebb fázisa volt. Késő nyáron kezdődött, amikor a búza megérett. Az aratást szinte kizárólag kézzel, sarló és kasza segítségével végezték. A parasztok lekaszálták a búzát, és kévékbe kötötték. Ezeket a kévéket aztán száradni hagyták. Néhány napos száradás után a kévéket szekerekre rakodták, és elvitték kicsépelni. A cséplés, azaz a szemek elválasztása a száraktól és a héjtól, különösen nehéz feladat volt. A munkások ritmikusan verték a kévéket, hogy a szemeket szétválasszák. Ez nemcsak fizikailag megerőltető, hanem időigényes tevékenység is volt.

Tisztítás és tárolás

Miután a búzát kicsépelték, a szemeket meg kellett tisztítani, hogy eltávolítsák a pelyvát, a szennyeződéseket és a gyommagvakat. Ezt általában rostálással végezték.

A búzaszemeket ezután zsákokba töltötték, és száraz, jól szellőző helyen tárolták a penészesedés megelőzése érdekében. Sok gazdálkodónak voltak erre a célra speciális magtárai vagy pajtái. A jó tárolás kulcsfontosságú volt a búza minőségének megőrzése és a kártevők vagy a nedvesség okozta veszteségek elkerülése érdekében.

A technológiai fejlődés és hatása

A 19. század folyamán a technológiai fejlődés fokozatosan kezdte megváltoztatni a mezőgazdaságot. A mechanikus cséplőgépek bevezetése az 1830-as és 1840-es években sokkal egyszerűbbé és hatékonyabbá tette a cséplési folyamatot. A gépeket kezdetben lovak hajtották, majd később gőzgépek váltották fel őket, amelyek lehetővé tették a termelékenység jelentős mértékű növekedését.

A jobb ekék és más mezőgazdasági eszközök kifejlesztése szintén hozzájárult a talajművelés és a vetés javításához. Ezek az újítások azonban társadalmi változásokat is eredményeztek, mivel kevesebb munkaerőt igényeltek, és így sok mezőgazdasági munkás életét változtatták meg.  

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Melyik repcehibrid hozza a legtöbbet? Mutatjuk az eredményt

2025. augusztus 27. 14:10

Idén 16 repcehibrid szerepelt a GOSZ–VSZT–NAK posztregisztrációs fajtakísérletében. Az eredmények értékes támpontot adnak a gazdálkodóknak.

Bőséges szüret, stabil piac – erős évet zárt az olívaolaj

2025. augusztus 20. 16:10

A 2024/25-ös szezonban az olívaolaj-termelés visszatért az élvonalba – drasztikus termésnövekedés után a fenntartható megoldásoké a jövő.

Fenntartható kertészet: merre tart az ágazat?

2025. augusztus 16. 11:10

A kertészet a fenntarthatóság, technológia és sokszínűség útján fejlődik. Mutatjuk, milyen trendek formálják az ágazat jövőjét!

Szója lombvesztés: mostantól több is belefér

2025. augusztus 15. 16:10

A szójabab akár 66%-os lombvesztést is tolerálhat terméscsökkenés nélkül – új irány a rovarvédelemben és a permetezési stratégiában.

A fagykárok felismerése és megelőzése az őszi zöldségek esetében

2023. október 30. 16:40

Az ősszel betakarított zöldségek érzékenyek lehetnek a korai, éjszakai hideg-betörésekre, ám olykor a megelőző intézkedések sem bizonyulnak elegendőnek, a növények pedig megsérülnek. De miből tudhatjuk, mekkora a fagykár, visszafordítható-e ez az állapot?

FruitVeB: megkezdődött a hajtatott zöldségek betakarítása

2020. március 15. 10:38

Már megkezdődött az üvegházakban a hajtatott zöldségek betakarítása, amelyből nagyobb mennyiség megjelenése áprilisra várható.

Két hét múlva kezdődhet az őszi árpa aratása

2020. június 13. 13:58

A NAK megyei elnökeinek közlése alapján jelenleg a permetezési, növényvédelmi munkák zajlanak, illetve készülnek a gazdák az aratásra.

Nem mindegy, hogyan mászik fára – biztonságban a gyümölcsösben

2019. január 31. 05:47

Legyen szó metszésről, sebkezelésről vagy éppen gyümölcs betakarításról, fontos szabály a 16/2001. (III. 3.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat szerint is, hogy amennyiben 2 méteres magasság felett végezzük a munkát, azt kizárólag megfelelően stabil, biztonságos segédeszközről tegyük.