Az elmúlt hetekben a mélypontról (tonnánként 80 ezer forint) elkezdett emelkedni a napraforgómag ára.
Lassan a vége felé tart a napraforgó betakarítása. A termés mennyisége megfelel az átlagosnak. Azok jártak jól, akiknek volt türelmük megvárni, míg szárazabbra fordul az időjárás.
Az elmúlt hetekben a mélypontról (tonnánként 80 ezer forint) elkezdett emelkedni a napraforgómag ára. Úgy tűnik, a felvásárlókban is tudatosult, hogy kevesebb termett belőle, mint amire számítottak. Dr. Vörös Géza, a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatója elmondta, akik vártak a betakarítással, arra számítottak, a naposabb időben csökken a mag víztartalma, így a szárítási költségeken is lehet spórolni. Jól kalkuláltak, mert az elmúlt két hétben minimális eső esett, és aki ebben az időszakban deszikkáltatta (vegyszeres permetezéssel történő szárítás) a növényt, az jobban járt, mint aki az esős időszakban tette ezt. Több területen ugyanis a fehér- és szürkepenészes rothadás jelei mutatkoztak a napraforgók tányérjain.
Emellett nagy kárt okoztak a seregély rajok is, a gazdálkodók arra kényszerültek, hogy igyekezzenek a munkálatokkal. E hét elején a tőzsdén 86 500 forintot adtak a csepeli szabadkikötőbe szállított termény tonnájáért, ami azonban még jócskán elmarad a megszokott százezer forint feletti ártól.
A megvásárolt mag egy részét a szolnoki feldolgozóba szállítják, ahol napraforgó olajat készítenek belőle. Ide azok szállíthatnak, akikkel az üzem szerződést kötött, és a laboratóriumi adatok szerint kiváló minőségű a termény. Nagy felvásárlók még a madáreleséget, takarmányt készítő üzemek, a maradékot pedig külföldön próbálják meg értékesíteni a kereskedők.
A felsőnánai mezőgazdasági szövetkezet idén 160 hektáron vetett napraforgót, tudtuk meg Fábián Imre elnöktől. Ők befejezték a betakarítást, hektáronként 2,7 tonnát tudtak betárolni. – Szerencsések voltunk abból a szempontból, hogy eső után deszikkáltattuk a növényt, így kevesebb szárítási költséggel tudtunk aratni – mondta Fábián Imre. – Idén nem kötöttünk szerződést senkivel, várunk, míg elindulnak felfelé az árak. Volt olyan év, amikor leszerződtük a terményt, és a fele sem termett meg, így ki kellett fizetnünk a felvásárlónak a hiányzó mennyiséget, azóta óvatosabban kötünk előre szerződést. Jellemző, hogy a kereskedők megvárják, míg kiürülnek azok a források, akiknek nagyon sürgős a növény értékesítése, és csak ezt követően emelnek árat. Mi türelmesek vagyunk – tette hozzá az elnök.
Dr. Vörös Géza azt is elmondta, a csapadék (három hét alatt területenként változóan 90-190 milliméter között hullott) rengeteg gondot okozott az idén, éppen amiatt, hogy rövid idő alatt esett sok, és közel a betakarításhoz. Mára javult a talajok állapota, így mindenhol megkezdték az őszi vetést. Az árpát már elvetették a gazdák, hamarosan kezdik az őszi búza és a repce vetését is.
A repce és a napraforgó olaj sem rosszabb mint az olívaolaj
Bármennyire is furcsán hangzik, zsírok szempontjából a repce jobb, mint a napraforgó olaj. Pároláshoz, sütéshez kifejezetten jó megoldás a napraforgó olajat vagy az ennél jobb zsírsav-összetételű repce olajat használni. A napi tapasztalat mégis inkább az, hogy a boltok polcai roskadoznak a különböző sütéshez, főzéshez javasolt drága olíva olajoktól. Pedig a nem első préselésből nyert olívaolaj már nem túl értékes a kíméletes hőmérsékleten végzett pároláshoz, a pácolt húsok sütéséhez. A finomított repce olaj jól bírja a hőterhelést, bátran helyettesíthetjük vele a napraforgó olajat a sütés és párolás során. A szűz vagy a hidegen sajtolt repceolajat pedig salátakészítéshez, tésztaételek, zöldségek ízesítésére használjuk. A sok egyszeresen telítetlen zsírsav- és jelentős linolénsav-tartalmának köszönhetően, az olívaolaj hatásaihoz hasonlóan, az LDL- és összkoleszterinszintet csökkenti.
A napraforgó Észak-Amerikából származik, az indiánok már 3 ezer éve termesztették. Európába az 1510-es években hozták át, először dísznövényként.
(teol.hu)
