Az anyarozs (Claviceps purpurea) egy rendkívül szívós gabonabetegség, amely minden kalászos növényt képes megfertőzni. A gomba toxinjai, az úgynevezett ergotalkaloidok, hőálló vegyületek, amelyek sütés vagy főzés után is jelen maradnak. Hosszabb távú fogyasztásuk súlyos egészségügyi kockázatot jelent: idegrendszeri zavarokat, keringési problémákat és mérgezést is okozhatnak.
A fertőzés leginkább a rozs és a tritikálé esetében fordul elő, de a búza és az árpa sem mentes a veszélytől. A kórokozó elszaporodásának kedvez, ha a virágzás idején az időjárás hűvös és csapadékos – ilyen körülmények között a fertőzött kalászok száma ugrásszerűen megnőhet.
Időjárás és termesztési körülmények – a fertőzés melegágyai
Az anyarozs számára ideális környezet a hűvös, nedves virágzási időszak. A későn virágzó kalászok különösen veszélyeztetettek. A szélvédett, erdőszéli vagy elszigetelt táblákon a fertőzés kockázata szintén magasabb.
A nemesítők különböző stratégiákat alkalmaznak a veszély mérséklésére. A pollenben gazdag fajták előnyösebbek, mert gyorsabb beporzást biztosítanak, így csökken a gomba esélye a megtelepedésre. Érdemes kerülni a hatóságok által magas fertőzési kockázatúnak minősített fajtákat, és előnyben részesíteni azokat, amelyek alacsony anyarozs-érzékenységgel rendelkeznek.
Szigorodó EU-határértékek – új korszak kezdődik
2025. július 1-jétől az Európai Unió jelentősen csökkentette az ergotalkaloidokra vonatkozó határértékeket. Ez különösen az étkezési rozst érinti, ahol a megengedett mennyiség 0,5 g/kg-ról 0,2 g/kg-ra csökkent.
Új határértékek:
- Takarmányrozs: 1 g/kg
- Étkezési rozs: 0,2 g/kg (0,02% tömegarány)
- Egyéb gabonafélék (kivéve kukorica, rizs): 0,2 g/kg
- Lisztek és őrlemények: rozs esetében 500 μg/kg (2028-tól 250 μg/kg), búzánál 100 μg/kg (2028-tól 50 μg/kg)
A szabályozás szigorítása miatt a termelőknek már a betakarítás előtt is gondoskodniuk kell a szennyezett termények külön kezeléséről, mivel az őrlés után a fertőzés mértékét pontosan mérni nehéz.
Hogyan védekezhetünk hatékonyan?
Ha a fertőzés erős, érdemes a táblát részben külön aratni, és a szennyezett részt takarmány helyett biogáz-előállításra felhasználni. A betakarításnál hasznos a légszeparátor alkalmazása, majd raktározás előtt a por és a könnyű magvak eltávolítása.
A hosszú távú megelőzés alapja a széles vetésforgó, a gyommentes táblaszegélyek, valamint a szántás előnyben részesítése a forgatás nélküli műveléssel szemben. A pollen termékenységének megőrzése érdekében fontos az egyöntetű virágzás, amit a széles művelőutak és a fűfélék irtása segít.
(Forrás: Mutterkorn in Getreide: Was Landwirte zu Grenzwerten wissen müssen | agrarheute.com)
Képek: Pixabay.
