A Syngenta idén is folytatja a 6 tonna nevű programját, amelynek célja a hektáronkénti termésátlag növelése.
A napraforgó-vetőmag területén piacvezető vállalat előrejelzése szerint a tavalyi, rekordnagyságú 700 ezer hektárhoz képest némileg csökken idén a növény vetésterülete, ám hazánk ezzel is stabilan az európai élvonalban van.
Az agrárpiaci előrejelzések szerint Európát tekintve is kisebb lesz a vetésterület a nagyobb napraforgó-termesztő országokban, de jelenleg még nagy a bizonytalanság. A csökkenést az alacsony terményár, a lassan mozgó készletek és a mérséklődő termelői profitabilitás okozza.
A napraforgópiac főszereplői Oroszország és Ukrajna, a kontinensen őket Románia, Bulgária, Franciaország és Magyarország követi. Az orosz–ukrán háborús konfliktus mindenképp hatással lesz az európai mezőgazdaságra, főleg a szántóföldi növényekre. Ennek oka, hogy az ukrán export a gabona és olajos növények területén az Európai Unió felé fordult, nehezen leküzdhető versenyt okozva ezzel a tagországok termelőinek, áll a Syngenta elemzésében.
Hazánkban a napraforgó szinte folyamatos növekedésben volt az elmúlt 20 évben, és előfordult, hogy a terület már meghaladta a 700 ezer hektárt is. Magyarországon is kisebb vetésterületre számítanak a szakértők a korábbi évekhez képest.
A prognózis szerint 600-650 ezer hektár közé várható az idei vetésterület. A napraforgót döntően olajként (étkezési és ipari) és a feldolgozásból származó takarmányként, valamint kisebb részét étkezési és madáreleség-célú napraforgómagként használják fel. A belföldi felhasználás mellett fontos exportcikkünk.
Kihívások és lehetőségek a napraforgó termesztésében
„Az egyre gyakoribb és kiszámíthatatlan időjárási anomáliák nagy kihívások elé állítják a termelőket. Ugyanakkor a szektor számára kedvező, hogy az utóbbi időben megnőtt az igény az napraforgóolaj iránt. Az országos termésátlagunk kiemelkedő a szomszédos országok között, nem utolsósorban a magyar termelők tudásának, szakértelmének, tapasztalatának, az újításra való nyitottságának és technológiai fegyelmének köszönhetően.
A Syngenta világelső a napraforgó nemesítésében, így minden esély megvan arra, hogy termelőinkkel együtt tovább növeljük a büszkeségre okot adó magas országos termésátlagot” – ismertette Ácsné Dr. Szekeres Dóra, a Syngenta napraforgó-kampánymenedzsere.
Mint kifejtette: hazánkban a harmadik legfontosabb szántóföldi növény a napraforgó, amely a klímaváltozás hatására szélsőségessé váló csapadékhoz is az egyik legjobban adaptálódó növényünk. A befektetés megtérülése relatíve biztonságosabb, alacsonyabb termelési költség jellemzi hektáronként, mint például a kukoricát. Az egyre kiszámíthatatlanabb időjárási anomáliák és hőségnapok pedig a napraforgót kevésbé érintik, mint a kukoricát vagy a repcét.
Hosszúpályiban 6,4 tonnát arattak hektáronként
A jó genetika és a hibridválasztás nagyon fontos. A Syngenta nemesítői mindig az adott ország körülményei között legjobban teljesítő, a megújuló kihívásoknak ellenálló hibridek nemesítésére törekednek. A genetikai előrehaladásnak és a javuló termesztéstechnológiának köszönhetően a napraforgó termesztésében intenzifikáció ment végbe. Ezáltal a termésátlag is emelkedett. Világszinten kiemelkedő a magyar termésátlag: 2019-ben például világrekordot ért el az ágazat a 3,03 t/ha országos átlaggal, és azóta is többször sikerült megközelíteni ezt a szintet.
A napraforgóvetőmag-piacot 60 százalék feletti részesedéssel vezető vállalat 6 tonna programjánakcélja, hogy a termelők minél jobban ki tudják aknázni a Syngenta napraforgóhibridekben lévő magas terméspotenciált, és a termésnövekedés profitábilis is legyen. Éppen ezért a termelőkkel közösen, együtt fejlődve finomítják a termesztéstechnológia elemeit.
A termésátlagot nagymértékben befolyásolja az időjárás, a vízkészlet, illetve a talajadottság. Ezt mutatja az is, hogy a 2022-es száraz évben alacsonyabbak voltak a 6 tonna program termésversenyében elért termésátlagok.
Míg ekkor hárman értek el 5 t/ha feletti termésátlagot, addig a sokkal kedvezőbb időjárású 2023-as évben már 11-en büszkélkedhettek 5 és 6 t/ha közötti terméshozammal. Az egyik termelő pedig Hosszúpályiban a Sureli hibriddel 6,4 t/ha terméshozamot ért el 7 hektár átlagában.
Idén is folytatódik a Syngenta szakmai programja
„Az idei év már a harmadik év lesz, amikor a talajok 0–90 cm-ig történő ásványinitrogén- és vízben oldható sótartalmának mérésével foglalkozunk. A három markánsan eltérő évben rengeteg adatot gyűjtöttünk országszerte. Ezek már értékelhető mennyiséget jelentenek ahhoz, hogy a lehető legpontosabban tudjuk majd megmondani, mi kell a napraforgónak” – mondta Szeleczki Attila fejlesztőmérnök.
Szeleczki Attila hangsúlyozta: a program már bizonyította, hogy a „6 tonnás” teljesítmény nem lehetetlen elvárás. A jó genetika, a tábla adottságai között legjobban teljesítő hibrid elengedhetetlen hozzá. Emellett a jó területi adottság is nagyon fontos, ugyanakkor az időjárás nagymértékben befolyásolja a terméshozamot. Ennek hatásait csökkenteni lehet a megfelelő időben, megfelelően elvégzett agrotechnológiával.
Ezek mellett a napraforgó kiváló tápanyag-hasznosító képességének köszönhetően mindenképpen kerülendő a túlzó tápanyagellátás, hiszen nemcsak a költséget növeli, de hátrányos hatása is lehet a termésre és az olajtartalomra. Éppen ezért érdemes vizsgálni, hogy mi van a talajban, és csak a hiányzó mennyiséget pótolni. Nem érdemes a napraforgót elkényeztetni.
Fotó: Syngenta
