4℃ 1℃
december 1. Elza, Natália, Blanka, Bonita
Növénytermesztés

Évente egy „Balatont” kiengedünk az országból, pedig meg is tarthatnánk a vizet

Agrofórum Online

Tele van a tarisznyánk megfelelő vízgazdálkodási tervekkel, ideje lenne tehát megvalósítani őket, mielőtt a mezőgazdasági termelés végképp lehetetlenné válik Magyarországon.

A fenntarthatósággal a középpontban szervezett konferenciát (Sustainable World) a Portfolio Budapesten, szeptember elején. Ezen tartott a mezőgazdasághoz kapcsolódó előadást Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet klíma- és környezetpolitikai igazgatója, amit a Magyar Hang szemlézett.

Elhangzott, hogy a határain belül megújuló vízkészlet tekintetében Magyarország csak Máltát előzi meg az Európai Unió országai közül. Nem igaz tehát, hogy vízben gazdag ország vagyunk, beszédes szám, hogy a vízkészletünknek mindössze 6 százaléka keletkezik a határainkon belül.

Mindezzel együtt nagyon keserű, hogy a mezőgazdasági használatú földjeinknek alig bő 2 százalékát, mindössze 100 ezer hektárt öntözünk. Ennek negatív hatását nemcsak a 2022-es, történelmi léptékű aszályt hozó évben éreztük meg, de a mostanihoz hasonló, kevésbé pusztító, mégis extrém forrósággal és hosszantartó csapadékmentességgel szolgáló évjáratokban is.

Elpazaroljuk a tavaszi vízbőséget

A szakemberek szerint a problémákat kezelni képes vízgazdálkodási terveknek bővében vagyunk, ideje lenne tehát megvalósítani őket. Elsődleges volna, hogy a szomszédos országokból érkező vizekből minél többet megtartsunk.

Csakhogy mi épp az ellenkezőjét tesszük, évente egy balatonnyi, 1,8 köbkilométernyi vizet engedünk ki az országból

– mutatott rá Csernus Dóra.

A szakember szerint a folyószabályozások során kiegyenesített medrekben a fölöslegesnek ítélt vizek, melyek egy része belvízként jelenik meg a földeken, gyorsan végigszáguld az országon.

A tavaszi vízbőség után néhány héttel már nyoma sincs az áradásnak, a nyári aszály idején pedig csak sekély erecskeként csordogál a víz a csupasz mederben. Ilyenkor a folyók a partmenti tájak alól is kiszívják a vizet.

Süllyedő talajvízszint

További előadásokból kiderült, hogy miközben a magyarországi talajvízszint átlagban 2 centiméterrel került lejjebb 1986 és 2010 között, addig az Alföldön ez a 10 centimétert is elérte. Mindebbe komolyan belejátszott a kutak rendezetlen helyzete, jellemző, hogy ezeknek még a pontos számát sem tudjuk.

Az öntözés természetesen hatalmas terheket ró a hazai vízkészletre, de a klímaváltozás hatásai miatt egyre nagyobb az igény is rá, nélküle lassan nem lehet eredményes termesztést folytatni. Kormányzati célként megfogalmazott, hogy 2030-ra 350 ezer hektárra növeljük az öntözött területek nagyságát, ám szakértők szerint ez a jelenlegi vízgazdálkodás viszonyai között nem megoldható.

Amikor egy hektár területet öntözünk felszín alatti vízből, akkor a kutatások szerint körülötte 5 hektárt szárítunk ki

– jegyezte meg Csernus Dóra.

Megoldás lehetne például a kevésbé vízigényes növények termesztése, ehhez azonban meg kellene változtatni a gazdák gondolkodásmódját is, hogy merjenek változtatni a korábban bevált, de már kevesebb eredményt hozó vetésszerkezeten.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

45 centiméter mélyre ültetett kukorica bújt ki a földből, valóságos csoda történt

2025. november 28. 09:10

Egy ősi nép kukoricatermesztést folytat minimális csapadék mellett, öntözés és talajművelés nélkül, mégis eredményesen – érdemes odafigyelni a tapasztalataikra.

Borzasztó tárolási veszteséget szenvednek el évről évre, a gabona közel 40 százaléka megy pocsékba

2025. november 22. 16:10

Az élelmiszerbiztonság megteremtése még mindig alapvető cél Afrikában. Nem feltétlenül termelnek keveset, inkább az a gond, hogy képtelenek megőrizni a terményeik minőségét.

Szójamentes jövő: brit kutatók áttörése

2025. november 12. 11:10

A Germinal projekt áttörést hozhat a fenntartható, helyben termeszthető növényi fehérjék terén.

Ekkor érkezhet az első hó, meglepően közel állunk hozzá

2025. november 5. 13:10

Lesz-e kemény tél és havazás, hótakaró, ami megvédi az őszi vetéseket? A válasz ma még bizonytalan, de a meteorológusok jósolni már tudnak.

Olaszország már aszályügyi különleges biztost nevez ki

2023. április 9. 06:36

Matteo Salvini infrastrukturális miniszter nyilatkozatában azt mondta, hogy a kabinet jóváhagyott egy rendeletet, amely előírja, hogy az aszályprobléma kezeléséhez szükséges összes intézkedést az aszályügyi biztos fogja át.

Mintegy 14 milliárd forint kárenyhítő juttatást fizetnek a termelőknek

2020. március 19. 08:02

A gazdálkodóknak a 2019-es kárenyhítési évben is számos elemi káreseménnyel kellett megküzdeniük, amelynek következményeként több mint 16.000 termelői kárbejelentés érkezett közel 300.000 hektárra.

NAK: a jégkármérséklő rendszernek semmi köze az aszályhoz

2022. augusztus 5. 12:46

Július 30-án egy markáns hidegfront vonult át hazánk felett. A jégeső veszélye miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat szinte az ország teljes területére riasztást adott ki, ennek megfelelően – időben eltolódva – néhány járás kivételével majdnem mindenütt működött a jégkármérséklő rendszer. Ezen a napon az ország keleti és északi megyéiben rövid idő alatt 30-50 mm-t meghaladó csapadék esett, valamint megdőlt a napi csapadékrekord. A tudományos bizonyítékokon, valamint a több évtizedes működési tapasztalatokon kívül ez is kiválóan cáfolja azt a minden alapot nélkülöző tévhitet, mely szerint az országos jégkármérséklő rendszer felelőssé tehető az aszályért.

Gazda, aki elsőként árasztotta el földjét aszály ellen

2025. szeptember 21. 13:10

Tiszakóródon egy gazda példát mutatott: földjét árasztással mentette meg. Vajon követik mások is?