Kétéves kísérlet során 20 százalékkal sikerült növelni a talajban lévő nedvességet növényi maradványok speciális alkalmazásával, bár a hozam közben nem emelkedett.
Az alighanem rekord méretű forróságot és csapadékhiányt hozó idei nyáron fokozottan felmerülhetett a kérdés a gazdák fejében, hogyan lehet hatékonyan bent tartani a nedvességet a talajban. A forgatás nélküli művelés, illetve a talajtakarás folyamatos alkalmazása egyértelműen pozitív következményekkel jár ezen a téren, de azért világszerte zajlanak egyéb irányú – és alkalmanként merész – kísérletek is a vízmegtartással kapcsolatban.
Kazahsztánban egy biológiailag lebomló hidrogél teljesítményét tesztelik, meglepő eredményességgel. A hidrogél olyan anyag, amely rendkívül nagy mennyiségű vizet tud magába szívni és megtartani anélkül, hogy feloldódna. Részecskéi vízzel érintkezve többszörös méretűre duzzadnak, aszályos időszakokban pedig leadják a tárolt nedvességet. A hidrogél ráadásul többször, évekig ismétlődően képes megduzzadni, majd a víztartalmát leadni, aztán pedig lebomlik.
A kazahok által kipróbált változat cellulózra alapul, ami a növények vázanyagának egyik szerves összetevője. A tesztek két éve folynak, és úgy tűnik, hogy a megoldás kifejezetten kedvezően hat a talajéletre, hiszen általa jelentősen megnő a talajban lévő, felhasználható nedvesség- és tápanyagtartalom. A bizonytalanságot az okozza vele kapcsolatban, hogy az eddigi kísérletek nem igazoltak a próbaterületként alkalmazott búzatáblákon szignifikáns hozamnövekedést.
A kazah egyetemi kutatók háromféle cellulóz alapú összetevőt használtak a speciális hidrogél létrehozásához, köztük búzaszalmát és kukoricaszárat. Laboratóriumi körülmények közt a hidrogél a kiinduló tömegének 167 százalék tudta víz formájában magába szívni, majd a 72 százalékát leadni. A szántóföldi teszteket Kazahsztán keleti csücskében, Zharma körzetben végezték, ahol különösen forrók és szárazak a nyarak, rendszertelen esőkkel.
A szezon elején a kutatók 30 g/nm mennyiségű vízzel „előduzzasztott” hidrogélt alkalmaztak, amit a talaj legfelső 5 cm-es rétegébe, vagyis igen sekélyen dolgoztak be. Mindez 300 kg/ha mennyiségű kijuttatásnak felelt meg. Öt kezelt tábla mellett ugyanennyi kezeletlent alakítottak ki kontrollként. A vizsgálatok szerint a hidrogéllel ellátott talajokban a nedvességtartalom 20 százalékkal volt magasabb, miközben a szervesanyag-tartalom 2,21-ről 3,06 százalékra nőtt. NPK tekintetében szintén magasabb értékeket mértek a kontrollterületekhez képest. Mivel azonban a búzahozam csupán 3,62 t/ha volt a kezelt táblákon, szemben a 3,43 t/ha-os kezeletlenekkel, további vizsgálatok szükségesek a módszer hatékonyságával kapcsolatosan.
Így tartja meg a hidrogél a nedvességet:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
