A hibridrepcék egyik nagy előnye a fajtákkal szemben, hogy megjelenésükkel lehetővé váltak a későbbi vagy kimondottan megkésett vetésidők.
A hibridrepcék egyik nagy előnye a fajtákkal szemben, hogy megjelenésükkel lehetővé váltak a későbbi vagy kimondottan megkésett vetésidők. De hogy meddig tolható ki a vetésidő, arról keveset olvasunk.
Tapasztalati úton sok történet kap szárnyra, például hogy „amit novemberben vetettek el, még az is milyen jót termett tavaly”. De mikor jön el az az időpont, amely után már nem javasolt a repce vetése? Erre keressük a választ rövid összefoglalónkban, amelynek alapját a repce élettana adja.
o A repce homogén keléséhez minimum 4 mm, de ideális esetben inkább 10 mm eső szükséges.
o A repce őszi fejlődésében a 8-8-8-as aranyszabály van érvényben. Az állomány növényeinek rendelkezniük kell a tél beállta előtt: 8 (minimum 6) kifejlett levéllel, minimum 8 mm-es gyökérnyakátmérővel és minimum 8 cm-es gyökérhosszal a vegetációs nyugalom elérte előtt.
Mit jelent a tél beállta biológiai szempontból (nem azt, amikor leesik az első hó, mert olyan nincs már manapság)? Azt az időpontot, amikor leáll a növények fejlődése. A repce +5 °C felett képes növekedni, ez alatt a hőmérséklet alatt a fejlődése leáll és a növény nyugalmi fázisba kerül.
o A repce keléséhez a csapadékon túl 90 nap °C is szükségeltetik (ami a napi átlaghőmérsékletekből adódik össze). A továbbiakban pedig minden egyes levél kineveléséhez 70 nap °C szükséges.
Tehát az ideális 8 leveles állapot eléréséhez 650 nap °C szükséges!
Például: ha a vegetációs időszak vége december 1., a napi átlaghőmérséklet 12 °C, a cél pedig 8 levél/növény, akkor 650 nap °C/12 °C = 54 nap vetéstől a 8 leveles állapotig. Tehát december 1. –54 nap = október 6–8.
Ha az adott területen és térségben a vegetáció nem érte el az utóbbi öt évben az 550 nap °C-t (a repce vetésétől kezdődően a vegetációs nyugalmi fázisig), nem merjük nyugodt szívvel ajánlani a késői vetést, mert az még egy vigorózusabb hibrid esetében is kockázatos lehet.
A RAPOOL Hungária portfóliójából a megkésett vetésekhez a SHERPA, SHREK, DALTON, VERITAS CL hibrideket ajánljuk. Alkalmas lehet még a MERCEDES és a PHOENIX CL is, de a kimondottan kései (szeptember vége, akár októberre átcsúszó) vetéseknél inkább az elsőként felsorolt hibridek közül válasszunk!
Megkésett vetésidő esetében mindenképpen meg kell emelni a hektáronkénti vetésnormát! Ajánlott a minimum 450 000 csíra/ha, nagyon késői vetések esetében pedig az 500 000 csíra/ha használata, még azoknak a hibrideknek az esetében is, amelyeket normál vetésidőben alacsonyabb vetésnormával (380 000–400 000) javasolt vetni.
A harmadik fontos tényező a talajtípus, a nehezen átmelegedő, erősen kötött, agyagos talajokon még akkor is sikertelen lehet a késői vetés, ha amúgy a napi hőösszegekkel nincs gond, és a hibrid kellően erősen fejlődik ősszel.
Mivel támogathatjuk a későn elvetett repcénket?
Kiemelt fontosságú, hogy a vetésidő környékén a nitrogén jól felvehető formában álljon a növény rendelkezésére. A kén utánpótlása is nagy jelentőségű a késői vetéseknél. Mikroelemek tekintetében kiemelten fontos a bór és a cink (amely megerősíti a gyökérnyakat és növeli a gyökér vitalitását). Megtérülő befektetés a használatuk! Hat leveles állapotban ajánlott 150 gramm bór hatóanyag kijuttatása és valamilyen emelt cinktartalmú készítmény adagolása.
Kiemelten figyeljünk ezeken a területeken a gyomkonkurencia kiiktatására is, és ne hagyjuk ki a gyomirtást, legyünk figyelemmel az állományban kelő egyszikűek irtására is! A későn elvetett repcétől semmi nem vonhatja el a vizet és a tápanyagokat.
A kártevő rovarokra is ügyelnünk kell! Bár rendszerint október elejétől csökken a hőmérséklet, elhúzódó rajzásokkal találkozhatunk. A kártevők előszeretettel áramlanak át a kelőfélben lévő repce tábláira a már kifejlett repce területeiről. A fiatal kis repcenövények kémiai jelei nagyon intenzíven hatnak a legtöbb, repcén károsító rovarra. Így a későn elvetett repce területeinek rovarvédelmére akkor is kiemelt figyelmet kell fordítani, ha az idősebb állományokban már nem látunk problémát. A fertőzöttség mértéke táblánként eltérő lehet. Túl nagy kártétel esetén a rovarölő szerek használatán kívül mindenképpen használjunk kondicionálókészítményeket is (amelyek hektárköltsége elhanyagolható a hasznukhoz képest), amelyek támogatják a repce fejlődését és segítenek csökkenteni nemcsak a kártétel, hanem a permetezés okozta stresszt is a növényekben.
Gódor-Horváth Boglárka
termékfejlesztő
RAPOOL Hungária Kft.
www.rapool.hu
Amennyiben szeretne ingyenesen és rendszeresen friss szakmai információkat kapni hasonló témakörben, regisztráljon itt!