Növénytermesztés

Precíziós talajjavítás – gondolkodjunk rendszerben!

Agrofórum Online

A talaj minden mezőgazdasági termelés alapja. Az utóbbi években a talajállapot azonban egyre csak romlik. Az OrganicLife Kft. fókusza a talajjavításon belül egy speciális körre, az aminosavakra fókuszál, amelyek sokféle funkciót láthatnak el a növénytermesztés.

Zalai Mihály, az OrganicLife Kft. kutatási igazgatója tartott előadást a PREGA konferencián.

A talajélet nemcsak azért fontos, mert nagyobb eredményeket lehet produkálni a termelésben, hanem mert tápanyagokat képes az így kialakult mikroorganizmus-tömeg felszabadítani a növények számára, illetve a talajszerkezet javításán keresztül egyéb gazdaságossági tényezők is javulhatnak általa. 

Szerencsére bővelkedünk olyan területekben, ahol a talajok jó szerkezetűek, jó tápanyag-ellátottságúak és megfelelő talajélet áll bennük rendelkezésre. De sajnos ezek a területek is egyre nagyobb arányban, különböző mértékben ugyan, de javításra szorulnak. Ezeket a hiányos területeket szükséges felmérni és talajélet-térképet kialakítani. 

Ha szigorúan véve a talajjavítás a célunk, akkor az aminosav tartalmú készítményeket önmagukban is kijuttathatjuk. Hogyha szeretnénk az aminosavaknak, illetve a mikroorganizmusoknak a szinergista hatását is élvezni, akkor ezt párosíthatjuk különböző baktérium készítményekkel. Mindemellett célszerű lombon keresztül ható kondicionálót is alkalmazni, melynek segítségével a gyökéren keresztüli táplálást lehet erősíteni. 

Amikor valaki egy új rendszer kialakításában gondolkodik, akkor mindig a korábbi rendszerek tapasztalataiból kell kiindulni. Itt is az a kérdés, hogyan tudunk kapcsolódni a jelenlegi tápanyag-utánpótlási gyakorlathoz. 

Először is nem szabad azt mondanunk, hogy ez egy műtrágya ellenes rendszer, a talajok kellőképpen ellátottak tápanyagokkal, éppen ezért a tápanyagnak a hasznosulását, feltáródását kell elősegíteni. 

Továbbá fontos hangsúlyozni, hogy nem baktériumtrágya ellenes az aminosavak használata. Ezek az anyagok ugyanis nagyon jól együtt tudnak működni. 

A rendszerbe való illeszthetőségnek egy fontos kérdése, hogy kell-e új eszköz, kell-e új gépet, technológiát bevezetni a gazdaságba? Milyen invesztícióval jár egy-egy ilyen rendszernek az alkalmazása?

A rendszerbe való illeszthetőség nagyon könnyű. A legegyszerűbb, legpraktikusabb dolog, ha vetés előtt, magágy-előkészítés előtt a felszínre juttatjuk. De bármilyen más talajmunkához is köthető, illetve az öntözés vagy a permetező drónos kijuttatás is potenciális lehetőség. 

A technológia biológiai, kémiai háttere régóta ismert. 2017-ben elkezdődtek a hazai kísérletek is ezekkel az anyagokkal, és azóta több ezer hektáron érvényesül ennek a rendszernek a pozitív hatása. 

Természetesen kiemelt jelentősége van a kijuttatás differenciálhatóságának. Elsősorban a területnek, a talajnak a térképezése lesz fontos, hiszen minden egyes tábla, minden egyes terület, sőt a táblán belüli zónák is különböző adottságúak és különböző igényűek. Térképezésnél nem csak a fizikai és kémiai elemzések, hanem a biológiai elemzések is elkészülnek, és ezeket az eredményeket felhasználva lehet kialakítani a talajélet-térképeinket. 

A talajéletnek közvetve a növényvédelemre is van hatása, ez a talajból fertőző, vagy a talajban telelő kórokozók esetében a legdirektebb. 

Felmerül a kérdés, hogy ezzel a rendszerrel tudok-e megfelelő mennyiségben, gazdaságosan termelni. Ezt a cég számos gazdával való együttműködése már bebizonyította. 

(Fotó: 3345557/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Melyik repcehibrid hozza a legtöbbet? Mutatjuk az eredményt

2025. augusztus 27. 14:10

Idén 16 repcehibrid szerepelt a GOSZ–VSZT–NAK posztregisztrációs fajtakísérletében. Az eredmények értékes támpontot adnak a gazdálkodóknak.

Bőséges szüret, stabil piac – erős évet zárt az olívaolaj

2025. augusztus 20. 16:10

A 2024/25-ös szezonban az olívaolaj-termelés visszatért az élvonalba – drasztikus termésnövekedés után a fenntartható megoldásoké a jövő.

Fenntartható kertészet: merre tart az ágazat?

2025. augusztus 16. 11:10

A kertészet a fenntarthatóság, technológia és sokszínűség útján fejlődik. Mutatjuk, milyen trendek formálják az ágazat jövőjét!

Szója lombvesztés: mostantól több is belefér

2025. augusztus 15. 16:10

A szójabab akár 66%-os lombvesztést is tolerálhat terméscsökkenés nélkül – új irány a rovarvédelemben és a permetezési stratégiában.

Racionálisabb kijuttatás, magasabb hozamok - Precíziós gazdálkodás a Búzakalász Kft.-nél

2019. március 6. 18:46

A Fejér megyei Búzakalász Kft. Füle település térségében működik 1400 hektár bérelt területen, ami mellett 700 hektáron teljes integráció is zajlik. Az őszi búza, az őszi árpa, a napraforgó, a repce és a kukorica mellett termesztenek cukorrépát, és zöldborsó vetőmag előállítással is foglalkoznak. Emellett a cég egy sertésteleppel is rendelkezik, ahol korábban tenyésztés, ma azonban csak hizlalás történik.

Gépészet Videó

Precíziós gazdálkodás nélkül nem megy!

2020. február 11. 11:02

A termelési, a feldolgozási és az értékesítési lánc digitalizációjával egy paradicsomról is lehet majd tudni, hogy hol, hogyan termesztették, hogyan jutott el a fogyasztóhoz.

Nem mindegy, hogy milyen talajművelési rendszert alkalmazunk

2022. július 16. 11:47

Hogyan lehet hatékony a fenntarthatóság? - többek között erre a kérdésre próbáltak választ adni a KITE szakemberei a Green Deal kapcsán is.

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.