Növényvédelem

3 millió tonna növényvédő szert használunk évente

SZIE

Haszonnövényeink és állataink védelme érdekében jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban a legutolsó szerforgalmi jelentés alapján 26,5 tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40%-a gyomirtó, 27%-a gombaölő, 16%-a talajfertőtlenítő, 8%-a rovarölő szer volt. Az intenzív felhasználás következményeként azonban az élelmiszer-alapanyagokon és késztermékeken kívül az Északi-sarkvidéktől az Antarktiszig gyakorlatilag minden környezeti elemből kimutathatók szermaradványok, melyeknek a humán- és környezetegészségügyi hosszú távú hatásai gyakran ismeretlenek.

A növényvédő szerek engedélyezése ugyan rendkívül bonyolult és alapos folyamat, mely során egy hatóanyagnak számtalan kritériumnak kell megfelelnie, a különböző kutatási módszerek fejlődésével párhuzamosan mégis több, korábban relatíve ártalmatlannak ítélt vegyület esetében derül fény arra, hogy a nem célszervezetekre nézve káros biológiai hatásokat gyakorol. Ez különösen jelentős a krónikus toxicitás esetében, hiszen a növényvédőszer-maradványok gyakran csak kis koncentrációban, ám huzamos ideig vannak jelen a környezetben, ezáltal hosszú távú kitettséget jelentenek az ökoszisztéma elemeire nézve.

A Szent István Egyetemen már több mint egy évtizede zajlik intenzív kutatómunka az egyes peszticid hatóanyagok és készítmények ökotoxikológiai hatásainak komplex vizsgálatára a Dr. Kriszt Balázs egyetemi docens által irányított két kutatóhelyen, a Regionális Egyetemi Tudásközpontban és a Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszéken.

A kutatócsoport legutóbbi rangos közleménye a világon jelenleg legnagyobb mennyiségben forgalmazott és felhasznált, társadalmilag és tudományosan is rendkívül megosztó gyomirtó szer hatóanyagot, a glifozátot tartalmazó készítmények biológiai hatásmérésének eredményeit mutatja be. Ezen belül a kutatók az akut és krónikus sejttoxicitást és a direkt hormonhatást elemezték prokarióta- és eukarióta alapú tesztrendszerekkel a glifozát hatóanyag, valamint 13 glifozát-tartalmú növényvédőszer-készítmény esetében. A vizsgált készítmények közül jelenleg 11 rendelkezik felhasználási engedéllyel Magyarországon, melyek mind a III. forgalmi kategóriába tartoznak, azaz 18 éves kor felett bárki számára szabadon megvásárolhatók és alkalmazhatók saját célra.

A világszerte kimagasló tudományos elismertséggel rendelkező Environmental Pollution szaklap októberi számában megjelent eredmények szerint a glifozát hatóanyag önmagában nem volt káros befolyással egyik tesztszervezetre sem. Ezzel ellentétben az ún. inertnek (semlegesnek) elkönyvelt formázó anyagokat is tartalmazó készítmények közül mindegyik toxikus volt mind az akut, mind a krónikus Aliivibrio fischeri sejttoxicitási tesztben. Köztük 10 készítmény hormonálisan aktívnak (ösztrogén- és/vagy androgénhatás) bizonyult már a mezőgazdasági és kertészeti gyakorlatban ajánlott alkalmazási koncentrációk tizedében is.

A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy a készítmények toxicitása elsősorban a formázó anyagokkal, valamint a köztük (és a hatóanyag között) fellépő potenciális, egymás tulajdonságait felerősítő, ún. szinergikus hatásokkal van összefüggésben. Sajnálatos tény az is, hogy több készítmény esetében a felhasználók (és a kutatók) számára meg sincsenek nevezve ezek a – gyártók által ártalmatlannak titulált, tekintett – formázó anyagok, amelyek jelentősen megnövelhetik a hatóanyagok, ill. a növényvédő szerek veszélyességét.

Összességében megállapítható, hogy a hatóanyagok mellett a különféle segédanyagokat felvonultató készítmények átfogó biológiai hatásvizsgálata és kockázatbecslése is rendkívül sürgető feladat (különösen egy szabadon hozzáférhető peszticid készítmény-csoport esetében), melyhez jelen kutatás új tudományos eredményeivel hozzá tud járulni.

A most megjelent publikáció első szerzője, Tóth Gergő, a Környezettudományi Doktori Iskola abszolvált PhD hallgatója (témavezetője Dr. Szoboszlay Sándor), levelező szerzője pedig Dr. Háhn Judit tudományos munkatárs. A kutatás a Tématerületi Kiválósági Program, Biztonság alprogram (NKFIH-831-10/2019) és az NVKP-16-1-2016-0023 pályázatok támogatásával valósult meg.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Növényvédő szerek: két hatóanyagot betilthat az Európai Unió

2024. december 12. 09:10

Az Európai Bizottság visszavonhatja két hatóanyag, a flufenacet és a flutolanil növényvédelmi engedélyét. Egyelőre javaslattervezetekről van szó.

Ha enyhe lesz a tél, megint küzdhetünk a mezei pockokkal

2024. november 26. 13:10

Most érdemes körülnézni a szántóföldön és környékén és felmérni, hogy milyen a pocokhelyzet. A legjobb védekezés ebben az esetben is a megelőzés.

Szappanszerű anyagokat tartalmazó növényeket tesztelnek kártevőirtásra

2024. november 25. 14:40

A bionövényvédelemben, de más területeken is kiválóan felhasználhatóak a szántóföldön megtermelt fehérjenövényekből kivont szaponinok.

Az éghajlatváltozás csökkenti a gyomirtó szerek hatékonyságát

2024. november 22. 16:10

A gyomirtó szerek maximális hatékonyságához optimális körülmények a klímaváltozás miatt egyre ritkábbak. Mire kell felkészülnünk?

Két új, növényvédő szernek nem minősülő, növényvédelmi hatású anyag került fel a hivatalos listára

2024. november 25. 05:40

A magnézium-hidroxid és a takarmánybaltacim-pellet is bekerült az Európai Unió nyilvántartásába, mint növényvédelmi hatású egyszerű anyag. A hivatalos értékelés során meghatározzák, hogy mekkora dózisban, és milyen növénykultúrában alkalmazhatók.

AKG: Módosult a 2018-ban korlátozott növényvédőszer-hatóanyagok listája

2018. április 8. 20:49

Módosult az akg-kifizetés során 2018-ban korlátozott növényvédőszer-hatóanyagok listája.

Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken október utolsó hetében

2023. október 24. 16:40

Lassan véget ér a növényvédősök munkája! Még egyszer érdemes beindítani a permetezőgépeket. Lombhulláskor el lehet kezdeni az őszi lemosó permetezéseket. Tanácsok és meglátások Zsigó György hozzájárulásával.

A dió növényvédelme: a nyugati dióburok-fúrólegyek már a ragacslapon

2024. június 15. 06:40

Vajon a tél végi lemosást követően hol tartanak a kezelésekkel a növényorvos kollégák? Június első hetéig, szilvában, őszibarackban, kajsziban és meggyben, cseresznyében 5-6 alkalommal permeteztek. Körtében és szőlőben a megkérdezettek a 4. fordulót fejezték be, birsben és almában pedig 7-8 alkalommal permeteztek eddig.