23℃ 14℃
július 11. Nóra, Lili, Nelli, Benedek
Növényvédelem

A bundásbogár Tropinota (Epicometis) hirta Poda mint repcekártevő!

Agrofórum Online

A bundásbogár mint a gyümölcsösök potenciális kártevője, már régóta ismert. Előszeretettel felkeresi a virágzó gabonákat, főleg a rozskalászokat.

A bundásbogár mint a gyümölcsösök potenciális kártevője, már régóta ismert. Előszeretettel felkeresi a virágzó gabonákat, főleg a rozskalászokat. Különösen kedveli a fészkesvirágzatúak és a keresztesvirágzatúak virágait.

Őszi káposztarepcében, Vas megyében 2007-től, több helyszínen folytatott sárga vizes tálas csapdázás során figyeltünk fel jelenlétére. Az őszi káposztarepce tavaszi szárkártevői mellett először még csak néhány példányt fogtak csapdáink, majd az elmúlt 3 év során helyenként tömeges előfordulásukat tapasztaltuk. Termelői visszajelzések, kollégák véleménye alapján nem tájegységi, hanem országosan jelentkező tendenciáról lehet szó.

Magyarországon a bundásbogár egynemzedékes, imágó alakban, a talajban telel. Ez a 8-13 mm hosszú, sűrű, fehéres-sárgás szőrökkel borított bogár a virágrészeket károsítja: a porzót, a termőt, sziromleveleket megrágja, aminek következtében elmarad a megtermékenyülés. Ha még nincsen kinyílt virág, károsítja a bimbókat is, hiszen keresi a virágrészeket. A bundásbogár pajor típusú lárvája vöröses színű szőrökkel fedett. Elsősorban korhadó szerves anyagokkal táplálkozik.

Időjárás függvényében már márciustól megjelenhetnek az első példányok. 2013-ban, a hosszan tartó téli időszak utáni hirtelen felmelegedésben április 11-től fogtak először tömegesen bundásbogarakat sárga vizes tálaink (Sorkifalud). A csapdák átlagában ekkor 15 egyedet találtunk. Április 24-től, ahogy az első virágok kinyíltak, a növény szintjében tartott csapdák fogása lényegesen lecsökkent.

Megfigyelések tapasztalatai

Az elmúlt években szántóföldi munkáink során tudatosan figyelve a kártevőt, a következőket tapasztaltuk:
Betelepedésük elsősorban a tábla szélére, szegélyére koncentrálódott. Amennyiben tömegesen fordultak elő, a kisebb repcetáblákon a tábla minden részén megtalálhatóak voltak. Azonban a szegély fertőzöttsége ezekben az esetekben is magasabb volt.


1. kép: A vastag kötött kék pulóverre is repül a kártevő (2012.04.03.)

Azokon a táblaszéleken, amelyeket hosszú időn keresztül süt a nap, nincs mellette árnyékoló erdősáv – már reggeltől süti a nap – lényegesen több bundásbogár figyelhető meg. Csapdázásánál mindezt érdemes szem előtt tartani.

A délutáni, esti jelentős hőmérséklet csökkenéssel együtt – ami az áprilisra igencsak jellemző –, az imágók is elhagyják a virágrészeket és a talajszinten, a talajrepedésekben keresnek menedéket.
Mivel tömeges előfordulása esetén komoly kárt tud okozni, érdemes elgondolkodni a kártétel megelőzésén.

Csapdázási lehetőségek

Nagyobb mennyiségben történő csapdázására több lehetőség is adódik.

Varsás CSALOMON® csapda

Magyar kutatók (MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete) fejlesztették ki ezt az élénk kék színű csapdát, amelynek csalogató hatását virág illatanyag csalétek fokozza. A csapda a bundásbogáron kívül nagy számban foghat sokpettyes virágbogarat (Oxythyrea funesta), amely hasonló, de kevésbé szőrözött, kissé fémfényű feketés bogár. A bundásbogárhoz képest később jelenik meg, a virágok megrágásával pedig szintén okozhat kárt, mint ahogy repcében is tapasztaltuk. A csapda vonzóképessége a környezeti tényezők függvényében 3-4 hét után csökkenhet.

Kék színű műanyag tál, félig vízzel töltve

A tőlünk délre fekvő országokban, gyümölcs ültetvényekben a bundásbogár súlyos gazdasági károkat okozhat. Különböző színű tálakkal történt csapdázás gyakorlati tapasztalatai alapján a kék színű tálak fogják a legtöbb egyedet. Iráni vizsgálatok alapján olyan hatékonyan fognak ezek a tálak, hogy az adott évben (2010) nem volt szükség kémiai beavatkozásra (egy 50 ha-os alma ültetvényben minden második sorba, egymástól 10 m-re kihelyezett csapdák esetében). A következő évben pedig már 70 000 csapdát osztottak ki a termelői közösség tagjainak.

Növényvédelmi szempontból fontos, hogy a varsás csapda és a műanyag tál egyrészt nagy számban tudja a kártevőt befogni, másrészt mind a hím, mind a nőstény egyedeket megfogja.

Kémia védekezés

Jelenleg nincsen engedélyezett rovarölő szer a bundásbogár elleni védekezésre. A repce fő tavaszi kártevői (repceszár-ormányos, nagy repceormányos, repcefénybogár, repcebecő-ormányos) elleni kezelések a repcén lévő bundásbogarakra is hatnak. 2013-ban, Sorkifalud térségében a repce tavaszi szárkártevői elleni kísérlet során április 10-én, a repce rejtett bimbós fenológiai állapotában kezeltünk piretroid és foszforsavészter hatóanyagú készítményekkel. A kísérleti parcellákon már megjelentek a bundásbogarak, betelepedésük folyamatos volt. Mind a két hatóanyagcsoportba tartalmazó készítmények, valamint a kombinációik jelentősen lecsökkentették a bundásbogarak egyedszámát is.


2. kép: Virágkártétel – sokpettyes virágbogár (2011.04.19.)

Visszatekintve az előző évekre, átlagos időjárási viszonyok között valamivel később, általában a repce sárgabimbós állapota – virágzás eleje fenológiai állapottól kezdődően észleltük tömegesen a kártevőt.
Ebben az időszakban már, amennyiben a repcefénybogár, repcebecő-ormányos létszáma indokolttá teszi a kezelést, a méhek védelmére külön oda kell figyelnünk.

Választhatjuk a méhekre nem veszélyes/nem jelölésköteles rovarölő szereket, melyek a virágzó növényállományban vagy méhek közelében bármikor veszély nélkül felhasználhatóak, mivel rendeltetésszerű alkalmazásuk eleve nem veszélyezteti a méheket (1. táblázat).

Másik lehetőség a méhkímélő technológia alkalmazása, méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szer felhasználásával.

A 43/2010. (IV. 23.) FVM-rendelet határozza meg a méhkímélő technológia fogalmát: „15. § (3) Méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szer kijuttatása – amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi – kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg és legkésőbb 23 óráig tarthat…”

Igazi tél, tartós fagypont alatti hőmérséklet mindeddig (2014. január 22.) nem volt jellemző, így a tél még nem tudta az áttelelő kártevő népességet hatásosan csökkenteni. Ha ez nem változik, a kitavaszodás folyamán jelentős egyedszámmal indulhat meg a repce tavaszi kártevőinek betelepedése, köztük helyenként a bundásbogáré is.

Farkas István
Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Tanakajd

(Agrofórum Online – Fotó: A szerző felvételei)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A cirok gyomirtásának kihívásai + videó

2025. június 27. 16:10

A cirok növényvédelmi kihívásainak zömét a gyommentesítés képezi. Soron következő videónkban ezt a témakört járjuk körbe - A tábla széléről.

EFSA: biztonságos szinten a növényvédőszer-maradékok

2025. június 16. 13:10

Az EFSA 2023-as adatai szerint az EU-ban a legtöbb élelmiszerben kimutatható maradékok szintje biztonságos.

Növényvédelmi szakmérnöki képzés a MATE Georgikon Campusán, Keszthelyen, a Balaton fővárosában

2025. május 13. 17:16

A növényvédelmi szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak képzési helyszíne a 228 éves keszthelyi Georgikon.

Bővül a megfigyelő hálózat: pontosabb növényvédelmi előrejelzés

2025. április 3. 13:10

Tovább bővült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos megfigyelő hálózata, amely a kártevők elleni hatékony védekezést segíti.

Peronoszpóra fajok jelentősége szántóföldi kultúrákban

2019. január 23. 04:36

A szerző célja, hogy a peronoszpóra eredetű betegségeken belül felhívja a figyelmet és ismertesse a szóján (Glycine max) károsító Peronospora manshurica, valamint az őszi káposztarepcét (Brassica napus L. convar. napus) és az olajretket (Raphanus sativus var. oleiferus) fertőző Peronospora parasitica kórokozó gombafajok jelentőségére, bemutatva tüneti megjelenésüket és a védekezési lehetőségeket.

A gyümölcstermő növények levéllikacsosságáért felelős tényezők

2018. november 24. 06:36

A levéllikacsosság tünetegyüttes komplex eredetű betegségre vezethető vissza. Az őszibaracknál okozza a legsúlyosabb károkat, de emellett gyakran fordul elő kajszin, mandulán, szilván, de más növényfajokon is. A Thyrostoma carpophilum gombafaj mellett, számos más tényező is kiválthat hasonló tüneteket, így a háttérben genetikai eredetű és abiotikus kórokok, vírusok, baktériumok, más gombák és kártevők is állhatnak.

Veszély leselkedik az elvetendő gabonafélékre - jelentős fertőzések az árvakeléseken

2019. szeptember 11. 11:53

Elemi szükséglet lett volna az árvakelések korábbi felszámolása a fertőzési lánc megszakítása érdekében. Ha ez elmaradt, számolni kell a korai fertőzés veszélyével, és fel kell készülni a többszöri védekezésre.

Árvakelések, tarlók kezelésének növényvédelmi összefüggései

2023. augusztus 22. 05:40

Árvakelések a tarlókon mindig is voltak és lesznek is, akármilyen precíz betakarítógépekkel is végezzük el a termény betakarítását. De miért is problémás az árvakelések jelenléte? Miért baj az, ha nyáron „zöld a határ”?