A bársonyvirág régi ismerős a veteményesekben: gyakran kerül a paradicsom, a paprika vagy más zöldségfélék mellé, illetve az ágyások szegélyére. Feltűnő virágzása mellett azonban van egy kevésbé látványos tulajdonsága is, amely miatt a növényvédelemben régóta foglalkoznak vele.
Egyes Tagetes fajok ugyanis képesek visszaszorítani bizonyos növényparazita fonálférgek állományát a talajban. A hatás ugyanakkor jóval összetettebb annál, mint hogy néhány bársonyvirág elültetésével „fertőtleníteni” lehetne a veteményest.
Amikor a probléma a föld alatt kezdődik
Az intenzíven használt zöldségágyásokban évről évre hasonló növények követhetik egymást, ami kedvezhet egyes talajlakó kártevők felszaporodásának. Közéjük tartoznak a növényparazita fonálférgek is. Jelenlétükre sokszor csak közvetett tünetek utalnak: a növények fejlődése visszamarad, gyökérzetük károsodik, a víz- és tápanyagfelvétel romlik, miközben a föld feletti részeken nem feltétlenül látható egyértelműen, mi okozza a problémát.
Éppen ezért a gyenge növekedést vagy a torzult, hiányosan fejlődő gyökereket nem célszerű automatikusan fonálféreg-fertőzésnek tekinteni. Hasonló tünetet tápanyaghiány, kedvezőtlen talajszerkezet, vízellátási probléma vagy különböző gyökérbetegségek is előidézhetnek. Komolyabb fertőzés gyanújánál a biztos azonosításhoz talaj- és gyökérvizsgálat szükséges.
Nem egyszerű riasztóként működik
A bársonyvirág fonálférgekre gyakorolt hatását több évtizede vizsgálják. A kutatások szerint különösen a kisvirágú bársonyvirág, a Tagetes patula lehet értékes bizonyos fajok ellen. A növény gyökérszöveteiben olyan tiofénvegyületek találhatók, amelyek közül az α-tertienil nematicid hatása különösen jól ismert. Laboratóriumi vizsgálatok szerint ez a vegyület oxidatív stresszt képes előidézni a fonálférgekben.
A gyakorlati hatás azonban nem vezethető vissza egyetlen vegyületre. A Tagetes egyes fonálférgek számára rossz gazdanövényként működhet, más esetekben a kártevő behatol ugyan a gyökérbe, de fejlődése nem tud megfelelően folytatódni. A talaj mikrobiális közösségének változása szintén hozzájárulhat a fonálféreg-populáció csökkenéséhez. Ez azért lényeges, mert a bársonyvirágot gyakran egyszerű „fonálféreg-riasztóként” említik. A kutatási eredmények ennél jóval árnyaltabb képet mutatnak.
Néhány tő a paradicsom mellett nem ugyanaz
Ha a cél valóban a talajban élő káros fonálférgek számának mérséklése, akkor a bársonyvirág alkalmazásának módja meghatározó. A zöldségsorok közé elszórtan ültetett növényeknek lehet más kertészeti értékük, de ettől nem várható ugyanaz a fonálféreg-gyérítő eredmény, mint az összefüggő állománytól.
A Tagetes patula takarónövényként történő termesztéséről végzett kísérletekben a növényt önálló kultúraként, kellően sűrű állományban nevelték. A szakirodalomban ezért a legalább két-három hónapos tenyészidő, illetve egyes termesztési rendszerekben körülbelül száznapos állomány szerepel. Vagyis ha a bársonyvirágot növényvédelmi céllal vetik, helyet és időt kell biztosítani számára – nem pusztán néhány szegélynövényről van szó.
A Wageningeni Egyetem kutatói szabadföldi vizsgálatban azt találták, hogy Tagetes patula termesztése után tartósan alacsonyabb maradt a Pratylenchus penetrans gyökérkárosító fonálféreg egyedsűrűsége. A kísérletben a kezelés hatása hosszabb ideig fennmaradt, mint a metam-nátriumos talajkezelésé, és az ezt követően termesztett szamóca három éven át nem szenvedett fonálféreg okozta kárt.
Más kísérletekben burgonya előtt termesztett bársonyvirág után szintén kisebb Pratylenchus penetrans populációt mértek, a következő burgonyakultúra átlagos gumótermése pedig 8–14 százalékkal meghaladta a vizsgálatban szereplő más elővetemények után kapott értékeket.
A faj és a fonálféreg is számít
A bársonyvirág használatának egyik legfontosabb korlátja, hogy nem beszélhetünk általános, valamennyi növényparazita fonálféregre kiterjedő hatásról. Az eredmény függ a Tagetes fajától és fajtájától, a jelen lévő fonálféregtől, az állomány sűrűségétől és attól is, mennyi ideig marad a növény a területen.
A Pratylenchus fajok mellett több gyökérgubacs-fonálféreggel (Meloidogyne spp.) kapcsolatban is beszámol gyérítő hatásról, de az egyes Tagetes fajok reakciója nem azonos. Ezért fertőzött területen a bársonyvirág nem helyettesíti a kártevő meghatározását és a vetésforgó tudatos kialakítását.
Képek: Pixabay.
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
