Növényvédelem

Birkás Márta: A szántás nem hatásos a mezei pockok ellen

Agrofórum Online

A felszántott fészket a mezei pocok gyorsan újraépíti, sőt, a „puha szántást” és a mélyen laza állapotot nyújtó lazítást is kifejezetten kedveli a faj.

Az utóbbi időben sok helyen olvashattuk, hogy a szántás hatékony módszer a mezei pocok ellen, ám a kutatások azt igazolják, hogy a forgatásos talajművelés sem segít a helyzeten. Erről Dr. Birkás Márta, a Szent István Egyetem tanszékvezetője tájékoztatta az Agrofórum Online-t.

Dr. Birkás Márta portálunknak elmondta: a fészket a mezei pocok gyorsan újraépíti, sőt, a „puha szántást” és a mélyen laza állapotot nyújtó lazítást is kifejezetten kedveli a faj.

„Ezt a nyári tartamkísérletben tapasztaltak is igazolják. Ugyanakkor az elmunkált szántás vagy lazítás a tömörebb állapot miatt a pocok számára kevésbé volt kedvező” – tájékoztatta portálunkat a professzorasszony.

Hozzátette: a gazdák elmondása szerint nyáron csak a lyukakat elárasztó eső volt hatásos, ám az is csak ideiglenesen. Amint szikkadni kezdett a talaj, máshonnan újra betelepültek. Az igazi megoldást a teljes körű, fasorokra, bolygatatlan területekre is kiterjedő kémiai vagy biológiai védekezés jelentené, hiszen e nélkül a mezei pocok gyorsan visszatér a művelt táblákra. A nagyobb hatás érdekében minden, a pocoknak életteret adó területet fel kellene szántani a zavarás érdekében (fasorokat, gyepeket, árokpartokat, stb.), amely természetesen lehetetlen.

Az ölyvek mellett egyébként a gólyák is ritkították a mezei pocok állományát, azok ugyanakkor szeptember elején elhagyták az országot. „Szerencsére sok az ölyv, de milliárdnyi pocoknál mégis kevés”.

„A károsodott gazdálkodók a pocok populáció összeomlását várják 2013 nyara óta. A 2014. május óta hullott 400-800 mm csapadék nem volt elég ehhez. Egyes helyeken gyérülést tapasztalnak, máshol, mint például Hatvan térségében, szaporodás következett be” – hangsúlyozta a tanszékvezető.

(Gribek Dániel – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mi történne, ha felhagynánk a növényvédő szerek használatával?

2026. január 3. 11:10

A Bonni Egyetemen készült kutatás azt vizsgálta, milyen lenne a világ növényvédő szerek használata nélkül. Mire jutottak?

Karácsonyi csók, beteg fák: mi a kapcsolat?

2025. december 24. 07:10

A karácsonyi fagyöngy szép, ünnepi és veszélyes egyszerre: mutatjuk, mi zajlik a fák koronájában.

Permetezési Napló: szigorodnak a szabályok 2026-tól

2025. november 17. 08:10

A Nébih megerősítette, hogy a növényvédelmi és nitrát adatszolgáltatási kötelezettségek változatlanok, 2026-tól azonban nő a Permetezési Napló adattartalma.

Fordulat jön a biológiai növényvédelemben?

2025. november 15. 11:10

Az európai képviselők szerint az uniós gazdák csak akkor tudnak a kémiai peszticidekről lekapcsolódni, ha a biológiai alternatívák valóban elérhetővé válnak.

Egy más megoldás a fenyércirok ellen!

2019. szeptember 10. 13:58

K. Margit kérdése: Környékünkön rengeteg a fenyércirok az utóbbi időben. Miért szaporodott és szaporodik el a fenyércirok, mit lehet ellene tenni?

Jöhet a drónos permetezés! - Indulnak az első tanfolyamok

2023. február 12. 09:38

Nemcsak a növényvédelemben alkalmazhatók sikerrel a drónok, hanem a mezőgazdaság más területein is úttörő szerepük lesz, például a monitorozásban.

Megjelent a Nufarmer Magazin 32. száma!

2022. április 5. 10:37

Magazinunkban azokat a gyomirtó, gomba- és rovarölő termékeket, valamint technológiákat mutatjuk be, amelyek tavasszal hatékonyan használhatók a szántóföldi kultúrákban, szőlőben és gyümölcsösökben.

A közönséges takácsatka károsításának hatása a szója beltartalmi összetevőire

2019. március 25. 08:47

A szója, az EU törekvéseinek köszönhetően egyre növekvő vetésterülettel bír Magyarországon is. A szója beltartalmi paraméterei közül a fehérjetartalom (38-40%), és az olajtartalom (18-22%) a meghatározó.