A burgonyaállományokban júniusra szinte minden évben megjelenik a burgonyabogár, amely kedvező időjárás esetén rövid idő alatt jelentős lombveszteséget okozhat. A károsítás mértékét azonban nem kizárólag a bogarak száma határozza meg.
Legalább ennyire fontos, hogy a termesztő mikor veszi észre a fertőzést, és milyen fejlődési állapotban avatkozik be.
Nem az imágók okozzák a legnagyobb gondot
A telelő bogarak tavasszal hagyják el a talajt, majd táplálkozás után a levelek fonákjára rakják le jellegzetes sárgás-narancssárga tojáscsomóikat. A néhány nap múlva kikelő lárvák azonnal táplálkozni kezdenek, fejlődésük során pedig négy lárvastádiumon mennek keresztül.
A termesztők gyakran akkor érzékelik a problémát, amikor a lombon már jól látható a rágás. Ilyenkor azonban a lárvák jelentős része már idősebb fejlődési állapotban van, táplálékfelvételük intenzív, ezért a növények károsítása is sokkal gyorsabb. A lombveszteség döntő hányadát ezek a fejlettebb lárvák okozzák.
A rendszeres ellenőrzés adja a védekezés alapját
A burgonyabogár ellen eredményesen csak akkor lehet fellépni, ha az állományt folyamatosan figyelemmel kísérik. Nem elegendő a táblát kívülről szemrevételezni: a növények különböző részein is érdemes keresni a tojáscsomókat és a frissen kikelt lárvákat, elsősorban a levelek fonákán.
A kezelések optimális időpontja általában akkor érkezik el, amikor a lárvák többsége még fiatal fejlődési állapotban van. Ebben az időszakban kisebb a kártételük, ugyanakkor a védekezés hatékonysága is kedvezőbb lehet. Ha a beavatkozás csak a jelentős lombveszteség után történik meg, sok esetben ismételt kezelésre is szükség lehet.
A technológiai fegyelem legalább olyan fontos, mint a készítmény
A kijuttatás körülményei jelentősen befolyásolják a védekezés sikerét. A megfelelő permetléfedettség különösen fontos, mivel a tojások és a fiatal lárvák jellemzően a levelek alsó oldalán találhatók. Emellett a kezeléseket célszerű olyan időszakban elvégezni, amikor a magas hőmérséklet és az erős napsugárzás nem csökkenti a permetezés hatékonyságát.
A növényvédelmi technológiában legalább ennyire lényeges a készítmények hatásmechanizmusának váltogatása. A burgonyabogár világszerte arról ismert, hogy viszonylag gyorsan képes alkalmazkodni az ismételten használt hatóanyagokhoz. Ugyanazon hatásmechanizmus rendszeres alkalmazása felgyorsíthatja a rezisztens egyedek felszaporodását, ezért a hatóanyagcsoportok tudatos rotációja az integrált növényvédelem alapvető eleme.
A megelőzés kevesebbe kerülhet, mint a késői beavatkozás
A burgonyabogár elleni védekezésben továbbra is a rendszeres állományfelvételezés jelenti a legjobb döntéstámogató eszközt. A tojáscsomók és a fiatal lárvák időbeni felismerése lehetővé teszi, hogy a beavatkozás valóban a legérzékenyebb fejlődési alakok ellen történjen.
Ez nemcsak a védekezés eredményességét javíthatja, hanem hozzájárulhat a felesleges kezelések számának csökkentéséhez és a rendelkezésre álló hatóanyagok hosszabb távú megőrzéséhez is.
Képek: Pixabay
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
