Minden évtizedben csak egyszer tapasztalható olyan mezei pocok invázió Magyarországon, mint idén, ennek ellenére a Nébih még nem engedélyezi a teljes felületkezelést, miközben a NAK éppen azt kéri a hatóságoktól, hogy tágítsák ki a védekezés lehetőségeit.
Csörteváltásra került sor a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) között a mezei pockok ügyében. Abban az értelemben legalábbis, hogy a két szervezet ugyanazon a napon adott ki egymással ellentétes tartalmú közleményt, amelyek az MTI oldalán jelentek meg.
„A rágcsálóirtót bejuttatni a mezei pocok járataiba nehezebb, mint amilyen a teljes felületkezelés volna, de a szer veszélyessége miatt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ezt nem engedélyezi” – olvasható a Nébih honlapján.
A szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező rágcsálóirtók súlyosan károsítanák az élővilágot, az emberre is veszélyesek lehetnek – indokolták a hatósági döntést. A közlemény szerint szigorú kockázatcsökkentéssel lehet csak megelőzni, hogy más állatok is elfogyasszák a pocok elleni mérget, vagy a mérgezett példányokat.
A megfelelő elhelyezés mellett arra is figyelni kell, hogy a véralvadásgátlót tartalmazó készítményből csak a meghatározott adagot rakják ki, a pocoktetemeket gyűjtsék össze, távolítsák el a kiömlött csalétket, és gondoskodjanak folyamatos vadriasztásról.
Közben a NAK éppen azt kéri a hatóságoktól, hogy tágítsák ki a védekezés lehetőségeit, egyszerűbb kijuttatási módszerek és magasabb dózisok engedélyezésével. A kamarához érkezett termelői jelzések alapján a rágcsálók elszaporodása számos kultúrában jelentős kárt okozott az idén, egyes helyeken 60–100 százalékos pusztítást hagynak maguk mögött a pockok – olvasható a szervezet közleményében.
A hosszú ősz, az enyhe, száraz, csapadékszegény tél és a korai tavaszodás is kedvező feltételeket teremtett a pockoknak, amelyeknél egy-egy pár szaporulata egy évben akár 150-200 egyed is lehet.
Az uniós agrártámogatások feltételrendszerének változása miatt előtérbe került a forgatás nélküli talajművelés, a tarlóhántás elmaradása, a területek ugaroltatása, így a pockok járatait nem bolygatják meg a termelők, és korlátlanul szaporodhatnak a rágcsálók – hívta fel a figyelmet a NAK.
A kamara emlékeztet arra, hogy a hatóság jelenleg két készítményt engedélyez a mezei pocok gyérítésére, ezekkel a szerekkel azonban csak a járatokban lehet védekezni – előzetesen benyújtott regisztrációs kérelem után –, felületkezelésre nem használhatók.
A megengedett szerekkel a kamara szerint az idei pocokinvázió ellen nem lehet eredményesen védekezni, ezért azt kérik a hatóságoktól: szélesítsék ki a védekezés lehetőségeit, hogy megakadályozható legyen a mezei pockok mostaninál is súlyosabb kártétele a termőföldeken.
A NAK minden olyan technológiai megoldást támogat, amellyel a mezei pocok kártétele minimalizálható, ideértve az új, innovatív technológiák térnyerését, valamint a károkozásnak jobban kitett területeken az egyszerűbb kijuttatási módszerek és a magasabb dózisok engedélyezését.
