Növényvédelem és élelmiszerbiztonság, a globális klímaváltozás ökológiai hatásai és a károsítók földrajzi elterjedésének összefüggései – egyebek mellett ezekről a témákról volt szó a 28. Tiszántúli Növényvédelmi Fórumon.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézetének rendezvényére csaknem 120 szakember érkezett és 30 előadás hangzott el.
A Tiszántúli Növényvédelmi Fórum tíz éve nemzetközi szimpózium is egyben. A konferencia online szekciójában az ausztrál kontinens kivételével valamennyi földrész képviseltette magát, a tudományos előadásokra pedig Indiából, Sri Lankáról, Szerbiából, Romániából, Tunéziából, Jordániából és Tanzániából is érkeztek szakemberek Debrecenbe.
„A növényvédelem mindig releváns kutatási terület volt és lesz, a klímaváltozás pedig fokozta szerepét. A globális időjárás-változással ugyanis olyan abiotikus hatások érik a növényeket, amelyek előbb-utóbb befolyásolják egészségi állapotukat. Így egyre több feladat hárul a növényvédelmi szakemberekre.
A tudományos szimpózium sokrétű programja is tükrözi, hogy milyen szerteágazó munkát kell végezniük a növényorvosoknak” – mondta a konferencia megnyitóján Veres Szilvia, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) tudományos dékánhelyettese.
Nagy Antal, a DE MÉK Növényvédelmi Intézetének vezetője szerint a növényvédelemben is egyre nagyobb szerepet kap a precíziós és a digitális technológia.
„Az éghajlat változásával az újonnan megjelenő károsítók mellett a már jelen lévő kártevők rajzási ideje, nemzedékszáma, valamint a kórokozók és a gyomok fejlődési dinamikája is változik. Éppen ezért egyre nehezebb meghatározni a növényvédelmi kezelések optimális időpontját, amikor azok a leghatékonyabban végezhetők.
Így kiemelten fontossá vált számunkra a károkozók megjelenésének, illetve jelenlétének pontos nyomon követése és előrejelzése, amelyhez már automatizált eszközök és fejlett informatikai háttér is rendelkezésre áll. A növényorvosok az integrált növényvédelmen belül is egyre inkább a biológiai növényvédelem felé fordulnak a növényvédő szerek okozta környezeti- és humánegészségügyi hatások, továbbá a szermaradékok miatt, ehhez azonban a legfrissebb tudományos eredményekre van szükségük” – fejtette ki Nagy Antal.
A növényvédelem területén az elsődleges cél az élelmiszerbiztonság megőrzése, hiszen minden élelmiszer alapanyaga növényi termény – hangzott el a szakmai konferencián.
„Csakis egészséges alapanyagból lehet egészséges élelmiszert gyártani. A feldolgozást követően az előállított termékeknek nem csak károsítóktól és növényvédő szerektől kell mentesnek lenniük, hanem olyan természetes anyagoktól is, mint az egyes kórokozók által termelt mikotoxinok.
Célunk, hogy minél kevesebb kockázatos kémiai anyag kerüljön az élelmiszerekbe, de sok esetben nem lehet elkerülni a kémiai szerek használatát” – hangsúlyozta Tarcali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Hajdú-Bihar vármegyei szervezetének elnöke, a DE Növényvédelmi Intézet tudományos főmunkatársa.
Tarcali Gábor kiemelte: a kémiai növényvédő szerek alkalmazása csakis a legvégső esetben és okkal történhet, továbbá a legminimálisabb mennyiségre kell csökkenteni.
„Ma a szakma feladata a fenntartható növényvédelem megalapozása és olyan alternatív módszerek feltárása, amelyek az ökológiai- és biogazdaságok mellett az integrált növényvédelemben is használhatók. Ezért is fontos, hogy bemutassuk a legfontosabb eredményeinket ezen a tudást megalapozó fórumon, amelyet jelentős nemzetközi érdeklődés is követ” – tette hozzá a szakmai szervezet vármegyei elnöke.
A konferencián idén is átadták a Gulyás Antal Emlékérem a Növényvédelemért kitüntetést, az elismerést ezúttal Kövics György, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar professor emeritusa, a Növényvédelmi Intézet egykori vezetője kapta.
