A Magyar Növényvédelmi Szövetség hamisítás és illegális növényvédő szer forgalmazás elleni rendezvényének célja, hogy fórumot biztosítson a konzultációra a különböző területeken dolgozó hatóságok, szakértők számára, akik az illegális termékek piacra jutásának megakadályozásán, visszaszorításán dolgoznak.
Az idei rendezvény fókuszában a magyarországi tapasztalatok összegzése állt, különös tekintettel a tranzitra, a párhuzamos behozatalra és az online kereskedelemre. A növényvédő szer hamisítás elleni küzdelemben nemzetközi összefogás keretében a hazai szakemberek cseh, szlovák és lengyel kollégákkal dolgoznak együtt.
A rendezvény megnyitásaként Görög Róbert, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője köszöntötte a meghívott szakembereket. A Magyar Növényvédelmi Szövetség a növényvédőszer-gyártó cégek szakma érdekképviselete, melynek tagjai a kutatás-fejlesztés, gyártás szigorú normáinak betartásán túl felelősséget éreznek a növényvédőszer-felhasználás körülményeinek az alakulásáért is.
Nagy Gábor alezredes és Szeleczky Tímea Eszter alezredes a Nemzeti Adó- és Vámhivatal képviseletében a tavalyi év tapasztalatai mellett a jövőbeli tervekről, feladatokról is beszélt. A legnagyobb fókusz jelenleg a fizikai ellenőrzések mellett az online tér felügyeletén van, melyben szorosan együttműködnek a Nébih szakembereivel is.
Az online térben való kereskedelem igencsak felerősödött az elmúlt években és ez igaz az illegális és hamis növényvédő szerek kereskedelmére is. Célirányosan olyan weboldalakon, közösségi platformokon megjelenő hirdetéseket ellenőriznek, melyek gazdálkodókat érintenek
Vályi Balázs, a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatóságának élelmiszerlánc-felügyeleti ellenőre a Silver AXE akcióról beszélt, mely a hamis és illegális növényvédő szerek forgalmazásának, felhasználásának felderítésére hoztak létre.
A tavalyi művelet eredményeként 2040 tonna illegális növényvédő szert foglaltak le és 21 gyanúsítottat tartóztattak le 32 ország (valamennyi uniós tagállam és öt harmadik ország) bűnüldöző hatóságainak részvételével.
A művelet során a bűnüldöző hatóságok az EU feketepiacán megjelenő növényvédő szerekkel kapcsolatos bűnügyi tendenciák ellen léptek fel. Ez magában foglalja a hamisítványok, a tiltott termékek és a szabályozatlan importtermékek online és offline értékesítését. A résztvevő hatóságok ellenőrzéseket végeztek a szárazföldi és tengeri határokon, a belföldi piactereken és az online kereskedőknél.
Sipos Tibor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztályának főosztályvezetője az illegális növényvédő szer elleni fellépés eredményeiről, tapasztalatairól beszélt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
Az illegális növényvédőszer-behozatal hosszú évek óta létező gyakorlat. Ennek egyik oka, hogy korábban is a hazai ár töredékéért lehetett növényvédő szerhez hozzájutni a határon túlról. Az Európai Unióban a közelmúltban lezajlott növényvédőszer-kivonások következtében a helyzet nem javult, hiszen hazánkkal ellentétben Ukrajnában jelenleg is számos olyan, növényvédelmi szempontból hatékony szer van forgalomban, melyekkel a növényvédelmi kihívások könnyebben orvosolhatók.
A hamis, illetve illegális növényvédő szerek rendkívül veszélyesek lehetnek a környezetre és az emberi egészségre nézve, ezért a kormányhivatal szakemberei – a társhatóságokkal együttműködve – elhivatott munkát végeznek az illegális kereskedelem megfékezésre.
Szűcs Csaba, a Nébih növényvédelmi és borászati igazgatója tapasztalatai szerint egyre több párhuzamos behozatali engedéllyel kapcsolatos megkeresés érkezik a hatósághoz, mind a termelők, mind pedig a kereskedők részéről.
2022-ben a gomba-, rovar-, illetve gyomirtó szer egy-egy harmadát adta a kiadott parallel engedélyeknek. A legtöbb termék Romániából és Lengyelországból érkezett. A tavalyi évben már megjelentek a talajfertőtlenítő szerek, illetve a növekedésszabályzók is. Valószínűsíthető, hogy az idei évben a párhuzamos behozatali engedélyek számában további emelkedés várható.
Gábriel Géza, az Agrárminisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályának főosztályvezető helyettese a szabályozási környezet szerepét hangsúlyozta: „Minél szigorúbb a szabályozási környezet, annál könnyebben és hatékonyabban lehet fellépni a növényvédő szer hamisítással szemben.
Elég szigorúnak kell lennie ahhoz, hogy megfelelő visszatartó erővel bírjon, és így a biztonsági célok teljesüljenek. Viszont a túlkapások következtében a rendszer az illegalitás irányába tolódhat el. A legfontosabb az egyensúly megtalálása.”
Varga István, a FruitVeB alelnöke szerint, a hamisítás és illegális növényvédő szer felhasználás legnagyobb vesztese a fogyasztó. Ezért érdemes lenne a kutatási oldal fejlesztésére is nagyobb hangsúlyt fektetni, illetve a termelőket is rendszeresen informálni az alternatív megoldásokról. Emellett a nagyobb felvásárlók oldaláról is komolyabb nyomásgyakorlásra lenne szükség, hogy a visszaéléseket még hatékonyabban mérsékelni lehessen.
„Ha ez egy nyomon követhető termékpálya, akkor sokkal kisebb a lehetősége annak, hogy ebből valaki hamis vagy illegálisan beszerzett szerekkel próbál meg kibújni. A támogatások megfelelő felhasználásának is az egyik alapvető feltétele, hogy azok jussanak hozzá, akik tisztességesen, a szabályokat betartva gazdálkodnak, és így próbálnak és tudnak a piacon versenyképesek maradni.” – hangsúlyozta felszólalásában Detre Miklós, a Magyar Államkincstár mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokért felelős elnökhelyettese.
Pethőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az aktuális gabonapiaci helyzetképet elemezte. A magyar gabonatermesztés tragédiája jelenleg az, hogy az ukrán gabona jóval a nemzetközi árszint alatt található. Nyugat-Európában jók a kiszállítási adatok. Körülbelül 300 ezer tonna gabona hagyja el egy hónapban Magyarország területét. A kukorica a mostani kilátások szerint ki fog fogyni az új kukoricáig.
2023-ban körülbelül 100 ezer forint mínusszal lehetett számolni a szántóföldi növénytermesztésben hektáronként. Emellett nem szabad azt sem elfelejteni, hogy már 2022 is rossz év volt. Az idei évben csak bizakodni lehet, hogy a helyzet pozitív irányba fog változni.
A második napon az egyeztetések tovább folytatódtak a proaktív kommunikáció erősítéséről, a hatékonyság javításáról és a további együttműködési lehetőségekről.
