Az erősödő identitású Zalai borvidék egyik meghatározó borászata a Dóka Éva Pincészete. A vállalkozás kedvtelésből indult, de ma már 30 hektáron gazdálkodik. A szőlészet és a borászat egyaránt magas műszaki és szakmai színvonalú. Fő céljuk, hogy a zalai bor újra önálló márkává váljon és megkapja azt a figyelmet, amit a terroir és a borok minősége alapján már régóta megérdemel.
Ennek érdekében fogtak össze a borvidék borászai és hívták életre a zalai zászlósbor (ZZB) kezdeményezést. Az idén tavasszal bemutatkozó cuvée neve egyelőre még titok, de júniusban már kapható lesz a kereskedelmi forgalomban. „Az egységes arculat mögé minden borászat saját maga készítheti el ikonikusnak szánt házasítását.” – mondta el Dóka Éva, a nevét viselő pincészet kereskedelemért felelős személye, aki nem csak a cégben, hanem az életben is egy párt alkot Tarsoly Róberttel, a pincészet borászával. A borászat sokat tett a közösségi marketingre épülő együttműködés megvalósulásáért. Néhány gondolat következik az elmúlt hónapok munkáival kapcsolatban.
Dóka Éva – kereskedelmi felelős
„Nehezebben szűrhető, nagyobb derítőanyag igényű borokat eredményezett a tavalyi év, a borok fehérjestabilitását nehezebb volt elérni.” – osztotta meg tapasztalatát Tarsoly Róbert borász a 2019-es évjárat értékelése kapcsán.
Összességében a termés is gyengébbnek mutatkozott, 20-30%-kal termett kevesebb borszőlő az átlagosnál. Az országos nehézségeken túl borászatukat egy lokális kiterjedésű, de jelentős jégkár érte. Ez érzékenyen érintette több fajtájukat. A jégkár nem csak az adott évi termés jelentős részét verte el, hanem a sérült vesszők miatt az idei évre is kihat még. 2018-as telepítésüket két rügyre kellett visszavágni, hogy átsegítsék a szőlőt az elszenvedett sérüléseken. A jégvert szőlők bogyóérése lelassult, az elvesztett asszimilációs felület miatt kezdetben kevesebb cukrot gyűjtöttek. Ezt szerencsére a szép hosszú ősz ellensúlyozta és a must főbb mutatói elérték a harmonikus szintet. A szüret időpontjának gondos megválasztásával jó savösszetételű borok születtek. Egyes fajták, mint például a Furmint, kimagasló beltartalmi paraméterekkel kerültek feldolgozásra. A kékszőlők az átlagosnál kissé vontatottabban értek.
Tarsoly Róbert – borász
Tarsoly Róbert borászati technológiájának különlegessége, hogy hagyja spontán indulni az erjedést, csak kicsit később olt rá a már 20-25%-ban forrásban lévő mustokra. A nyálkázás, ülepítés után lassan induló tételek több glicerint, több aromát tartalmaznak. Élesztőválasztásában az illat és az aroma összhangjának megteremtése vezérli. A pincészet a borászati hagyományok tiszteletben tartása mellett nyitott az innovatív megoldásokra. Jelenleg az egyik legújabb technológiai elemet jelentő, rakásolható, rendkívül korszerű, mikrooxidációt, érlelést lehetővé tevő műanyag tárolótartályok (Flexcube) állnak tesztelés alatt.
A kifogástalan minőségű szőlő
Az elmúlt években a Dóka Éva Pincészete életében az egyik legnagyobb horderejű fejlesztést a szőlőkombájnok (vontatott, önjáró) üzembe állítása jelentette. A gépi betakarítással nagyon kedvezők a tapasztalatok, a gépek nagy területteljesítmény mellett is szépen dolgoznak. Hosszú távon nincs más esélye az ágazatnak. A rendelkezésre álló munkaerő száma csökken, a szélsőségesebbé váló klíma pedig egyre szűkebb intervallumot enged a szőlőszüret optimális időpontjának megválasztására. A kombájnokkal már korán hajnalban lehet dolgozni, a hidegáztatás a korai, (augusztus végi, szeptember eleji) illatos fajtáknál is megvalósulhat.
Ami az aktuális munkákat illeti, a metszések 50%-ával készültek el. Az első telepítéseiket ernyőművelésű szőlőknek szánták, de folyamatosan állítják át őket középmagas kordonokra. Ennek hátterében főként az intenzívebb terméskorlátozás igénye és a munkaerő problémák előmetsző géppel történő megoldása áll.
A vontatott szőlőkombájn
A Dóka Éva Pincészetéről, a Zalai borvidékről és a zalai zászlósborról még sokat fogunk hallani az elkövetkezendő időszakban. A megtett utat nem csak az új, összefogásra építő kezdeményezések, hanem a borversenyeken elért szép eredmények is jelzik. A folyamatos fejlődést egy jégeső nem verheti el.
Fontosabb díjak:
2016: Furmint, Zalai Borvidék, Nagy Arany
2018: Nektár, Országos Borverseny, Arany
2019: Legjobb 100 bor, Cabernet franc (37. helyezés – a 10 legjobb vörösborból a 7. helyezés)
Zalai borvidék:
A zalai borvidék 1999 óta a Balatonmelléke nevet viselte, 2006-ban kapta újra vissza a zalai elnevezést. A Zalai-dombság Magyarország nyugati határszélén elhelyezkedő, morfológiailag erősen tagolt középtája. A sűrű vízhálózatú terület talajaira főként a barna erdő és a löszös vályogtalajok jellemzők. Ezek kialakulásában az egykori Pannon-tenger üledékei játszották a legfontosabb szerepet. A homokos-agyagos üledékre rakódott lösztakarók és agyagrétegek határozzák meg a terroir talajtani viszonyait. A dombokkal-völgyekkel tagolt termőtájon a szőlőket jellemzően a keleti és nyugati lejtőkre telepítették. A legcsapadékosabb (7-800 mm/év) borvidék az évi 1900-1950 napsütéses órájával a közepes fényellátottságú területek közé tartozik. Jelenleg négy hegyközség működik a területén. A Zalaszentgróti és a Dél-Zalai Hegyközség (Nagyrada) koordinálja a zalai bor és szőlőtermelést, a Nagykanizsai és a Kerka-Muramenti Hegyközség (Csörnyeföld) önálló egységként megszűnt.
A jellegzetes zalai táj
Zalai zászlósbor (ZZB):
A zalai zászlósbor házasítás min. 50%, max. 70% Kárpát-medencében honos, vagy otthonra talált fajtákat kell tartalmazzon, kiemelt javaslat az Olaszrizling, de lehet még: Furmint, Hárslevelű, Királyleányka. A keszthelyi nemesítésű fajtákból min. 10%, max. 40% lehet a részarány, főként a Cserszegi fűszeres, Nektár, Pátria, Rozália, Korona jöhet számításba. Egyéb fajták legfeljebb 40% fordulhatnak elő, a Zala OEM termékleírásában szereplő fajták közül. Az illatos fajták részaránya nem haladhatja meg a 40%-ot: Ottonel muskotályra, Cserszegi fűszeresre, Irsai Olivérre, Nektárra, Sárga muskotályra vonatkozik a szabályozás.
