A magyar borágazat nagyon fontos a magyar mezőgazdaság és a kormány számára, hiszen számos olyan családi gazdaság termeszt szőlőt, majd készít bort, akik részesei a magyar vidéknek és számos munkahelyet teremtenek - mondta az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára Kecskeméten, a 40. országos borverseny megnyitóján.
Kis Miklós Zsolt kifejtette, fontos szerepet szántak a borászati ágazatnak a vidékfejlesztési program kidolgozásában is.
Mint mondta: éppen ezért bízik benne, hogy az elmúlt évek mind támogatáspolitikai, mind szakmapolitikai intézkedései hozzájárulnak ahhoz, hogy az ágazat lépésről lépésre egyre stabilabban és sikeresebben működjön, és egyre jobb eredményeket érjen el. Az államtitkár emlékeztetett: az első pályázati körben több mint 500 borászat pályázott sikeresen mintegy 35 milliárd forintos keretre a Vidékfejlesztési Programban. Az idei év januárjától elérhető mezőgazdasági és élelmiszeripari pályázati felhívásban is kiemelten kezelték a borászatokat, egy önálló 10 milliárd forint összegű támogatási keretet biztosítottak részükre, amelyre 26 milliárd forint összegben közel 400 kérelem érkezett.
Kiemelte: bízik benne, hogy a pályázatoknak köszönhető technológiai korszerűsítések és eszközcserék révén a vállalkozások az eddigieknél is jobb minőségű borokat készíthetnek, amelyeket mind a hazai, mind a nemzetközi piacon értékesíteni tudnak majd.
A kormányzat azon dolgozik, hogy a támogatáspolitikán túl is minden eszközzel és lehetőséggel segítse az ágazati szereplőket – mondta Kis Miklós Zsolt. Hozzátette: ugyanakkor az látszik – és éppen ebből adódik az Európai Bizottsággal folytatott vita is – hogy a 2020 utáni időszakban vidékfejlesztésre és agrártámogatásokra jelentősen kevesebb uniós támogatás jutna, szemben más politikai célokkal, mint például a migráció.
Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának elnöke, a szőlő, bor és pálinka albizottságának elnöke kiemelte: ahhoz, hogy ne csak kiszolgáltatott és véletlenszerű szereplői legyenek a magyar borok az európai piacnak, elkerülhetetlen lesz a magyarországi szőlő- és bortermesztők részéről a jövőben egy marketing alap létrehozása. Ahhoz, hogy uralhassák a magyar piacot és pozíciót foglaljanak azokban az országokban, ahol most kezd trenddé válni a borfogyasztás, érdemes lenne a borfogyasztási szokások feltérképezése, a magyar termékek megismertetése – vélekedett.
Légli Ottó, a borversenyt szervező Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnöke ismertette: az országos borverseny egy háromszintű, felmenő rendszerű bormustra-sorozat szakmai csúcsrendezvénye, amelyen a magyar borok legjava mutatkozik be. A megmérettetésen évről évre közel 20 százalékos növekedés tapasztalható mind a beküldött borminták, mind a résztvevő birtokok számában. A 40. országos borversenyre idén a 22 borvidékről 262 pincészet 908 tételt nevezett, köztük 397 fehérbort, 292 vörösbort, 81 rozét, 76 természetes édes bort, 39 pezsgőt és 15 gyöngyöző bort.
Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere a megnyitón elmondta: az elmúlt évben a Kunsági Borvidék legkedveltebb települése Kecskemét lett, az a város, ahol Mathiász János a magyar és a világ szőlészetének, borászatának megmentőjeként végezte a munkáját, amikor a filoxéra vész pusztította a tőkéket világszerte. Örökségét napjainkban a róla elnevezett borrend és a szőlészeti és borászati kutatóintézet viszi tovább.
