Miért érdemes rendszeresen és megfelelő mennyiségben műtrágyázni? Ha valaki még nem találta meg erre a megfelelő választ, egy új kutatási eredmény alighanem meggyőzi majd.
A nitrogén (N), a foszfor (P) és a kálium (K) a legfontosabb növényi tápanyagok közé tartoznak. A nitrogén a növények növekedését serkenti, a foszfor a gyökérképződést segíti elő és ezáltal stabilizálja a növény vízháztartását, míg a kálium részt vesz a szénhidrátok, a fehérjék és zsírok szintézisében, illetve javítja a fotoszintetikus aktivitást.
Egy friss tanulmányból kiderül, hogy közülük kettő – a nitrogén és a foszfor – egyéb módon is segíti kultúrnövényeink fejlődését, sőt az egész termesztési folyamat környezetbarátabbá válását. Hosszú távon ugyanis hozzájárulnak a talajban lévő szén nagyobb mennyiségben való megkötéséhez, és ezáltal az üvegházhatást kiváltó gázok csökkentéséhez.
Nem akármilyen módon jutottak erre az eredményre brit kutatók, hanem az 1843 óta folyó (és ezáltal legrégebbinek tartható) őszibúza-kísérletek révén. A Rothamsted Research mezőgazdasági kutatóintézet a legpatinásabbak közé tartozik emiatt a világon, a tanulmányaikra globálisan mérvadóként tekintenek.
Megkötik a szerves szént
Megalapozottnak tűnik tehát, hogy a növényi kultúrák rendszeres és tartós műtrágyázása nemcsak a terméseredményeket befolyásolja, de a termesztőközegként szolgáló talaj minőségét is. Az ehhez kapcsolódó talajanalízis-vizsgálatokat egy nemzetközi kutatócsoport végezte el a közelmúltban. Arra az eredményre jutottak, hogy a nagyobb dózisú N és P tartalmú műtrágyát kapott területek 28 százalékkal több szerves szént tartalmaztak a kezeletleneknél.
A talajok szervesszén-tartalma létfontosságú a klímaváltozás megfékezésében, a fenntartható élelmiszertermelésben és a talajok egészsége szempontjából – jelentették ki a kutatók. A mostani felfedezés tehát, miszerint az ásványi eredetű műtrágyák rendszeres pótlása fokozza a talaj szénmegkötését, hozzájárulhat az eredményesebb gazdálkodáshoz szerte a világban.
A kísérletek érdekes módon azt mutatták, hogy a foszfor önmagában inkább fokozta a mikrobiális aktivitást és a talaj respirációját. Ezek szénfelszabadulással járó folyamatok, vagyis hiába nőtt a mikrobiális biomassza mennyisége, annak csak kis része alakult át stabil, hosszú élettartamú szénformákká.
A nitrogén viszont segítséget nyújtott abban, hogy a mikrobák tartósabb szenet hozhassanak létre a talajban, és amikor együtt juttatták ki a foszforral, akkor ezt az eredményt felerősödött mértékben produkálták.
Elég csak a műtrágya a sikeres termesztéshez?
