Agrárközélet

Fontos lesz a környezet- és éghajlatvédelem a 2020 utáni közös agrárpolitikában

NAK

A következő időszaki közös agrárpolitikát (KAP) meghatározó jogszabálytervezetek jelenleg még mindig tárgyalás alatt vannak, azt viszont már most nagy valószínűséggel ki lehet jelenteni, hogy a környezet- és klímavédelmi intézkedések a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kapnak a jövőben.

Az Európai Bizottság javaslata alapján a 2020 utáni KAP-nak az eddigieknél nagyobb mértékben kell hozzájárulnia az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és a környezet védelméhez. A jelenlegi jogszabálytervezetben ezért számos olyan megkötés szerepel, ahol a környezeti szempontok jobban érvényesülnek.

A tervek szerint a termelőknek az alap jövedelemtámogatás igénybevételéhez fokozott környezeti és éghajlatvédelmi követelményeknek kellene megfelelniük. Ezek tartalmaznák a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelményeket, többek között a Nitrát Irányelv, a Víz Keretirányelv, és a NATURA 2000 előírások betartását, valamint egyéb, uniós szinten előirányzott gyakorlat teljesítését. Ezzel egyidejűleg a korábban bevezetett zöldítés megszűnne, egyes elemei viszont beépülnének az említett feltételrendszerbe.

Azon termelők számára, akik a kötelező minimumon túl további követelményeknek tesznek eleget, az éghajlat- és környezetvédelmi önkéntes támogatási rendszer (öko-rendszerek) lehetőséget biztosítana arra, hogy az alaptámogatáson felüli kiegészítő támogatásban részesüljenek. Az öko-rendszerekben foglalt kritériumokat minden tagállam maga határozhatná meg. A vidékfejlesztési támogatások esetében a források legalább 30%-át kellene környezet- és klímavédelmi intézkedésekre fordítani, így a KAP költségvetés egészét nézve várhatóan annak 40%-a járulna hozzá a környezetvédelmi és éghajlatpolitikai célok eléréséhez.

Döntés ugyan még nem született az Európai Bizottság javaslatait illetően, de tekintettel arra, hogy az Európai Parlament (EP) Mezőgazdasági Szakbizottsága a Környezetvédelmi Szakbizottsággal megosztott hatáskörben felel a KAP Stratégiai Tervről szóló rendeletért, az új EP-ben pedig a zöldek a korábbinál nagyobb arányban foglalnak helyet, a következő időszakban egy „zöldebb” közös agrárpolitikára lehet számítani.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Földvásárlás előtt áll? Ezt a hibát ne kövesse el!

2025. október 8. 10:10

Magyarországon földet csak földműves vásárolhat – ehhez pedig szinte kötelező az aranykalászos gazda végzettség.

KÁN Egyetemi Napok: új irányok a növénytáplálásban

2025. szeptember 30. 11:00

A kaposvári KÁN Egyetemi Napok részeként idén is megrendezték a IV. Alkalmazott Növénytudományi Konferenciát, fókuszban a tápanyagutánpótlással.

Nemzetközi figyelem övezi a MATE új MSc szakját

2025. szeptember 15. 15:10

Elindult a MATE Haltenyésztő mérnöki MSc-je, amely a fenntartható akvakultúrában képez új generációt.

Von der Leyen terve: mi marad a gazdáknak?

2025. szeptember 11. 16:10

A Bizottság 300 milliárdos KAP-keretet ígér, védzáradékokkal. A termelők szerint a kockázat így is jelentős.

Talajaink termőképességének megőrzését szolgáló szabályok a KAP-ban

2023. január 19. 10:34

Sokféle lehetőséget és választást kínál az új, 2023 és 2027 közötti uniós támogatási időszakban a Közös Agrárpolitika (KAP) a magyar gazdáknak.

Drágábbak lesznek az élelmiszerek, mert romlik a földek minősége

2023. március 28. 10:17

Súlyos gondot jelez a háttérben például, hogy a szármaradványok lebomlásának kérdése visszatérő problémává vált.

Több mint 7 ezer juhtartóhoz érkezik támogatás

2023. március 29. 13:39

Megkezdődött a termeléshez kötött anyajuhtartás támogatások kifizetése.

Nagy István: egyedülállóan magas a magyar vidékfejlesztési program támogatása

2021. szeptember 12. 05:52

Nagy István a 19. Csengeri Almanapok megnyitóján elmondta, a közös agrárpolitika (KAP) forrásainak nemzeti társfinanszírozási mértéket a kormány nyolcvan százalékra emelte fel, ami háromszor nagyobb összeg, mint a korábbi években volt.