A hónapos retek 130 forint/csomó, a jégcsapretek 285 forint/kg, valamint a sörretek 330 forint/csomó termelői ára magasabb volt a 2014. 12. heti átlagárnál - olvasható az Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentéséből.
A Budapesti Nagybani Piacon a belpiaci tölteni való paprika kilogrammos kiszerelésben, kétféle mérettartományban került a kínálatba a 12. héten: a 30-70 mm méretűt 800 forint, a 70 mm felettit 920 forint/kg leggyakoribb termelői áron kezdték értékesíteni. A belpiaci Alexander/Bosc kobak körtefajtát 400 forint/kg termelői áron lehetett megvásárolni a 12. héten. A belföldi torma termelői ára (600 forint/kg) 7 százalékkal haladta meg 2015 1-12. hetében az egy évvel korábbi átlagárat.
Budapesti Nagybani Piaci körkép
A Budapesti Nagybani Piac kínálatában az egy évvel korábbinál magasabb áron volt jelen a 12. héten a belföldi termesztésű bébitök (945 forint/kg), a primőr kínai kel (270 forint/kg) és a külpiaci versenytársaként a hazai kígyóuborka (610 forint/kg).
A belpiaci tölteni való paprika kilogrammos kiszerelésben, kétféle mérettartományban került a kínálatba a 12. héten: a 30-70 mm méretűt 800 forint, a 70 mm felettit 920 forint/kg leggyakoribb termelői áron kezdték értékesíteni. Emellett a kisebb méretű darabos kiszerelésben 70, a nagyobb 105 forintért volt jelen a Budapesti Nagybani Piacon. A Jordániából, a Törökországból és a Spanyolországból származó 70 mm feletti tölteni való paprika kilogrammos kiszerelésben szerepelt a kínálatban.
Bőséges mennyiségben volt jelen a hazai sóska és a spenót a 12. héten. A sóska 560 forint/kg ára 24 százalékkal, a spenót 490 forint/kg ára 63 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbi termelői árat.
A hónapos retek 130 forint/csomó, a jégcsapretek 285 forint/kg, valamint a sörretek 330 forint/csomó termelői ára magasabb, míg a fekete retek 100 forint/kg ára alacsonyabb volt a 2014. 12. heti átlagárnál.
Széles volt a hazai termesztésű almafajták köre a 12. héten, amelyek termelői átlagára az elmúlt évi nagyobb termésmennyiség miatt 18 százalékkal elmaradt a tavalyi év ugyanezen hetében mérttől. A Jonathan fajtát kínálták a legalacsonyabb (110 forint/kg), a Granny Smith, illetve a Starking fajtát a legmagasabb (170 forint/kg) áron.
A reprezentatív nagybani piacon a belpiaci Alexander/Bosc kobak körtefajtát 400 forint/kg termelői áron lehetett megvásárolni a 12. héten.
Terméskiesés a torma piacán
Európai Unió
Az EU tormatermése 24-25 ezer tonna körül alakul évente. Az összes uniós tormakínálat felét a magyarországi termés adja. Magyarország mellett Hollandiában, Olaszországban, Ausztriában, Németországban és Lengyelországban termelnek nagyobb mennyiségben tormát. Németországban folyamatosan csökken a torma termőterülete. Lengyelországban viszonylag kiegyenlített volt a torma termése az elmúlt években. Németországban bővülhetett a torma kínálata tavaly, mivel az ország nagybani piacain a tormát átlagosan 4,5 euróért kínálták kilogrammonként 2015. március közepén, szemben az elmúlt év azonos időszakával, amikor átlagosan 5,4 euróért.
Az EU belső piacán volumenében a legnagyobb frisstorma-exportőr Magyarország, majd Spanyolország és Hollandia következtek a sorban 2014-ben. A legnagyobb frisstorma-importőrök Németország, Lengyelország az Egyesült Királyság és Csehország.
Az EU frisstorma külkereskedelmi egyenlege pozitív volt 2014-ben: 936 tonna export, szemben az 522 tonna importtal. Az import 45 százalékkal csökkent 2014-ben az egy évvel korábbihoz képest. A Közösség határain kívülről érkező áru elsősorban az Egyesült Királyságba kerül. Az EU frisstorma-kiviteléből (elsősorban Lengyelországból) a harmadik országok csupán 6 százalékkal részesedtek tavaly. A kiszállítás a harmadik országok felé 14 százalékkal csökkent 2014-ben az előző évi mennyiséghez viszonyítva.
Magyarország
A KSH adatai szerint Magyarországon az elmúlt években 1300-1600 hektáron 10-15 ezer tonna torma termett, a termésátlag 7,7-9,5 ezer tonna/hektár között alakult.
A magyarországi tormatermőtájak 85-90 százaléka Hajdú-Bihar megyében – Bagamér, Vámospércs, Kokad, Álmosd, Létavértes, Újléta térségében – található. A tormagyökereket általában október közepétől november közepéig szedik fel. Az aszályos időjárás miatt a termésátlag csökkent 2014-ben, a termés mennyisége 20-30 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A termés egy része télen a földben maradt és ezt tavasszal szedik fel.
A KSH adatai szerint 3,66 ezer tonna tormát vásároltak fel 2014-ben, ami 15 százalékkal kevesebb az előző évi mennyiségnél. Ez a torma felvásárlási árának emelkedését eredményezte: 230 forint/kg volt 2014. október-decemberében, szemben az előző év azonos idő- szakára jellemző 140-160 forint/kg felvásárlási árral. Magyarország tormaimportja elenyésző, a belföldi termés néhány százaléka, amely 123 százalékkal 326 tonnára nőtt 2014-ben az egy esztendővel korábbihoz képest. A hazai tormatermés 90 százalékát nyersen exportálják.
A kivitel mennyisége 9,53 ezer tonnáról 8,77 ezer tonnára csökkent, ugyanakkor értéke 16 százalékkal 2,27 milliárd forintra emelkedett 2014-ben az előző évihez viszonyítva. Az összes export 70 százalékát Németországba és Lengyelországba szállítjuk. Emellett a hazai torma Csehországba, Szlovákiába, az Egyesült Királyságba, Svédországba, Dániába, sőt még az Egyesült Államokba is kerül.
Az Európai Bizottság a „Hajdúsági torma” elnevezést 2009-ben jegyezte be az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába. Az ehhez kapcsolódó közösségi jelzést/logót csak a termékleírásban meghatározott területen, az előírt bakhátas termesztési technológia szerint előállított terméken lehet feltüntetni. A „Hajdúsági torma” 2013 januárjától a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. Törvény erejénél fogva a Magyar Értéktárban nyilvántartott nemzeti értékek közé is bekerült. A védettségnek, valamint a hungarikum minősítésnek köszönhetően a magyar torma egyre szélesebb körben válhat ismertté. Érdemes hangsúlyt fektetni a belföldi fogyasztás ösztönzésére is.
A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az elmúlt évben a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával Húsvét előtt három nagy áruházlánc üzleteiben széles körű tájékoztató kampányt végzett a hajdúsági torma hazai népszerűsítésére és fogyasztásának ösztönzésére. A promóció célja az volt, hogy a magyar lakosság figyelmet felhívja a hajdúsági tormára, annak különleges ízére és beltartalmi értékeire, kedvező élettani tulajdonságaira, valamint földrajzi árujelző oltalmának nemzetközi és hazai fontosságára.
A tormatermesztés jelentős kézi munkaerőt igényel, ezért sok család megélhetését biztosíthatja a termelési körzetekben. A jövőben célszerű lenne fokozni a feldolgozás arányát, így a magasabb feldolgozottsági fokú termékek mennyiségét növelve nagyobb árbevételt lehetne elérni.
A Budapesti Nagybani Piacon a belföldi torma termelői ára 7 százalékkal haladta meg (600 forint/kg) 2015. 1-12. hetében az egy évvel korábbi árszintet. A vizsgált budapesti fogyasztói piacokon a torma fogyasztói ára átlagosan 960-1260 forint/kg között alakult a vizsgált időszakban.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet teljes zöldség- és gyümölcspiaci jelentése >>>
