Életbe lépett a két ország közötti vámháborúban előre jelzett korlátozás és egyelőre úgy látszik, ennek elsődleges vesztesei mégiscsak az amerikai farmerek lesznek. A legfontosabb exportcikküknél a jegyzések a 2016. márciusi mélypont alá estek és most már a 2008. decemberi árszintet közelítették meg. A csökkenés mértéke 20 % körüli és mindez egy hónapon belül következett be. A május végi még 10 USD/bushel árszint 8,35 USD/bushel szintre esett és nem látni, hogy hol az alja. A fizikai piacon is százezer tonnás nagyságrendben sztornálják az üzleteket, volt olyan nap a héten, amikor 400 ezer tonna szójabab szállítását mondta vissza a kínai fél.

A korábban várt átrendeződés is megindult – a braziliai szójababra vonatkozó ú.n. prémium a többszörösére emelkedett, de még így is gondok vannak a teljesíthetőséggel, a sztrájkok eredményezte logisztikai csúszások miatt. A szójabab árazása jellemzően a chicagoi tőzsde jegyzéséhez igazodva történik és az ottani zuhanást ellentételezik azzal, hogy a kínálati oldalon a más származású áruért felárat kérnek. Így összességében nem lesz olcsóbb az áru, sőt ebből inkább áremelkedés szokott adódni. Ezt jelzi az is, hogy a kínai kormány jelezte is, hogy az amerikai import szójára kivetett vám bevételéből a feldolgozókat fogják támogatni, mérsékelve az árak emelkedése okozta többletköltségeket.

Az USA-beli árak a kukorica és a búza esetében ilyen mértékben nem csökkentek, de nem vonhatták ki magukat az általános hangulat alól és enyhén csökkenő tendencia alakult ki. A hét második felében esedékes becslés is várakozásra késztette a piaci szereplőket, a pénzügyi alapok eladásai így többségbe kerültek, lefelé nyomva az árakat.

Eközben Európában és Ausztráliában az időjárás inkább az áremelkedés irányába vitte volna a jegyzéseket. Oroszországban is és Ukrajnában is a meleg, sőt forró időjárás határozza meg a hangulatot, a beszámolók szerint nem csak a termés kiégése, de tényleges meggyulladása is komoly veszélyt jelent – főként Oroszországban. A fő búzaexportőrök így a várható kínálat csökkenésével számolnak ugyan, de egyelőre ez az árakban még nem jelent meg. A piac várja, hova jutnak a világ kereskedelmét meghatározó chicagoi árak és inkább a kivárás jellemző.

A szűkebben vett nyugat-európai régióban július első napjai áremelkedést hoztak, de a betakarítás előrehaladása és a tovább nem romló eredmények megállították az áremelkedést. Ebben megint csak szerepet játszottak technikai tényezők is, melyek közül a malmi búza jegyzésének próbálkozása, hogy átlépje a 190,-EUR/to-s szintet decemberi szállításra volt az egyik legfontosabb. Ez nem sikerült és így a hangulat inkább eladóivá vált. Hasonló volt a kukorica mozgása is, a novemberi jegyzés háromszor tesztelte a 175,-EUR/to-s szintet, majd a legutóbbi két nap alatt 6 EUR/to-val esett a jegyzés.

A hazai helyzetet is a betakarítás határozza meg – az árpa esetében a 63 kg/hl jelent választó vonalat. A legalább ezt a szintet elérő árpára a kereslet folyamatos, az ennél gyengébb áru esetében azonban keresni kell a vevőket. Sajnos sok ilyen tétel van és ez nyomja lefele az árakat. Míg a jobb minőség 45-46 ezer forintot is ér kikötőbe szállítva, addig a gyengébb áruért 3-4 ezer Forinttal kevesebbet is csak kevesen kínálnak.

A búza iránti kereslet értelemszerűen megjelent mind a malmok, mind az export részéről – ahogy szokott lenni, megint lett olyan paraméter, amire jobban kell figyelni és ez idén a búza esetében is a hektolitersúly. A 76-os érték alatti búza takarmánynak minősül és még az exportra szánt tételek esetében sem fogadják el a vevők. Az árak ennek eredményeként erősen szórnak – a legjobb minőségű tételek már elérik a 47-48 ezer forintos szintet is tonnánként, míg az euró- vagy a takarmánybúza tonnánkénti árszintje 2 – 2 ezer forinttal alacsonyabb ennél. A minőség is erősen szór, vannak régiók, ahol nincs komolyabb gond a sütőipari értékekkel, de sok területen az utóbbi napok esői már rontották a minőséget. Ha igazolódnak az előrejelzések és jön még 30-60 mm eső, az már szükségessé teszi az eső utáni tételek külön kezelését is.

Az elmúlt napokban a kukorica helyzete is változott – az ó termésű tételek iránt alig van érdeklődés, szinte még árat sem igazán lehet meghatározni, annyira lanyha a piac. Nyáron ez nem rendkívüli eset, amit még az is erősít, hogy a mostani időjárás kedvez az új termésnek is, és szép állományokkal lehet találkozni.

Az olajosmagvaknál a repce árát stabilnak látom, néhány érdeklődés volt exportra, ami növelte a keresletet, de ez korlátozott volt, és végülis nem jelentett jelentős mennyiséget – az ó-termés és az új-termés közötti átmeneti időszakra történő biztonsági tartalék lehet a megvett tétel. Az átlageredmények a hallottak szerint valamelyest jobbak, mint a várt, de nagy itt is a szórás, még táblán vagy területen belül is lehet 30-40 %-os eltérés az eredményekben. A helyzetet tovább bonyolítja a vetésterület nagysága körüli bizonytalanság, egyelőre nem tiszta, hogy lett hirtelen 50 ezer hektárral több, mint volt korábban.

A napraforgó is szép, jórészt egyenletes állományokat látni, remélhetőleg a termés is hasonló lesz és növényegészségügyi problémák sem fognak jelentkezni. A 30 napos időjárás előrejelzés mutat még csapadékos időszakot is, remélhetőleg ez nem fog gondot okozni.