Az üvegházi termesztés világszerte virágzik, különösen a globális délen (tágabb értelemben Latin-Amerika, Afrika, Ázsia és Óceánia azon országai, amelyek kevésbé fejlettek, mint a gazdagabb, többnyire északi államok) – és különösen egy országban. Ez derül ki egy új tanulmányból, amely részletes műholdfelvételek és mesterséges intelligencia segítségével térképezi fel az üvegházakat az egész bolygón. A kutatók szerint a fejlődés egyszerre ígéretes és aggasztó.
Már régóta megszoktuk, hogy egész évben élvezzük a paradicsomot, az uborkát, a bogyós gyümölcsöket és a dinnyét. Európában a legtöbb ilyen importáru Spanyolországból származik, ahol több millió tonna gyümölcsöt és zöldséget termesztenek az ország déli részén.
A kutatók mélytanulási algoritmusok és modern műholdas képforrások kombinációjával térképezték fel az üvegházi termesztésre használt földterület nagyságát világszerte. A térkép azt mutatja, hogy az üvegházi termesztés – akár üvegházakban, akár műanyag fóliával fedett szabadföldön folyik – legalább 1,3 millió hektárt foglal el a Föld felszínéből. Az új adat közel háromszorosa a korábbi becsléseknek. Ennek a fellendülésnek a nagy része azonban Európán kívül történik, a globális dél alacsony és közepes jövedelmű országaiban.
Kína messze az első helyen áll
Az üvegházi termesztés 119 különböző országra terjed ki, amelyek közül Kína a teljes terület 60,4%-át teszi ki. A második és harmadik helyen Spanyolország és Olaszország áll a globális üvegházi növénytermesztés 5,6%-ával, illetve 4,1%-ával.
Míg a globális északon az 1970-es és 80-as években alakultak ki nagy üvegházcsoportok, addig a globális délen két évtizeddel később kezdtek megjelenni. És míg a jóléti társadalmakban némi stagnálás tapasztalható, Ázsiában, Afrikában, valamint Közép- és Dél-Amerikában folytatódik a növekedés. A globális délen az üvegházak területe 2,7-szer akkora, mint a globális északon.
„Az üvegházi termesztés az egész világon jellemzővé vált, és minden jel arra mutat, hogy tovább fog terjedni. Eddig azonban ez a jelenség gyorsan, a radar alatt történt, és nagy hiányosságok voltak a jelenséget mozgató dinamikáról szóló ismereteinkben” – mondja Xiaoye Tong, a Nature Food című szaklapban megjelent kutatási cikk első szerzője.
A kutatók szerint Kína területi dominanciája valószínűleg az ország társadalmi-gazdasági fejlődésével függ össze. A tanulmány azt is megállapította, hogy az üvegházak főleg a nagyvárosi területek közelében helyezkednek el.
„Úgy tűnik, hogy a kínai boom szorosan összefügg az elmúlt évtizedben elért erős gazdasági teljesítményével és a vásárlóerővel rendelkező városi lakosság növekedésével, amely igényli a friss gyümölcsöket és zöldségeket. Ugyanakkor azok a gazdák, akik egyébként nem tudnák finanszírozni ezt a fajta termesztést, állami támogatásban részesülnek, és támogatást kapnak az üvegházak építéséhez és a termesztési technikák elsajátításához” – mondja Xiaoye Tong.
Előnyök
A kormányzati támogatás nem csak Kínában létezik, hanem olyan száraz és félszáraz régiókban is, ahol hagyományosan nem folytattak termesztést, és ahol korábban nem volt intenzív mezőgazdaság. Az üvegházi termesztéssel rendelkező területek fele olyan régiókban található, ahol jelentős erőforrás-korlátozással, például vízhiánnyal küzdenek. A kutatók rámutatnak, hogy az üvegházi termesztés lehetőséget nyújt a helyi élelmezésbiztonság és a szegénység enyhítésére a globális délen.
Az üvegházak ellenőrzött környezetüknek köszönhetően számos jelentős előnyt kínálnak a magasabb és stabilabb terméshozam, a hatékony öntözőrendszerek, a műtrágyák és tápanyagok pontosabb adagolása, valamint a jobban ellenőrizhető termésminőség formájában.
Negatív következmények
Az éremnek azonban van egy másik oldala is – és ezt jobban meg kell értenünk, állítja Marianne Nylandsted Larsen egyetemi docens és társszerző.
„Nagyon keveset tudunk az üvegházhatást okozó növénytermesztés környezeti és társadalmi következményeiről a globális déli országokban. Tudjuk azonban, hogy ezek közé tartozhat a vízkészletek túlzott kiaknázása, a magas energiafogyasztás, a talajvíz növényvédő szerekkel és műtrágyákkal való szennyezése, a talajleromlás és a műanyaghulladék. Emellett a munkakörülményeket is gyakran kritizálják.”
Következésképpen az ágazat politikai szabályozásával foglalkozni kell, főleg az alacsony és közepes jövedelmű országokban, amelyek a teljes terület 70-80%-át teszik ki. A kutatók remélik, hogy a feltérképezés kiindulópontként szolgál az üvegházi termesztés következményeivel kapcsolatos tanulmányokhoz.
Top 10 ország
…amely a legnagyobb arányban részesedik az üvegházhatást okozó gázkibocsátásból:
- Kína (60,4%)
- Spanyolország (5,6%)
- Olaszország (4,1%)
- Mexikó (3,3%)
- Törökország (2,4%)
- Marokkó (2,3%)
- Dél-Korea (1,8%)
- Japán (1,7%)
- Hollandia (1,4%)
- Franciaország (1,3%)
Fotó: Pixabay
