Nem kell a fél kertünket paradicsompalántákkal beültetni ahhoz, hogy a teljes szezonban bő bogyótermésnek örülhessünk.
Túljutottunk a május közepén, a fagyosszentek elmúlásával pedig sok magyar házikertész immár bátran kiülteti a belső térben nevelt paradicsompalántáit a szabadba. A hőmérsékleti viszonyok mellett ugyanakkor számos más tényezőt is figyelembe kell venni ahhoz, hogy igazán elégedettek legyünk a szezonnal. A profi termesztő folyamatosan kontroll alatt tartja a gyökerek, a levelek „működését”, állandóan megfelelő talajnedvességet tart, illetve ügyel a kellő kalcium-ellátottságra a bogyók csúcsrothadásának elkerülése érdekében.
A Zen Garden Oasis nevű amerikai YouTube-csatorna kertész szakembere maga is ahhoz hasonlítja a hatékony paradicsomtermesztést, mintha az ember egy gépet tartana üzemben. Véleménye szerint bárki számára elérhető, hogy csupán néhány tővel annyi bogyót termesszen, amennyi folyamatosan elegendő számára a szezon során, nem kell a fél kertjét palántákkal beültetni. Ehhez csupán három alapvető szabályt kell betartania. Az alábbi módszerekkel a gyakorlati tapasztalatok szerint már 2 hét alatt masszív növekedést érhetünk el a növényeknél.
Az első tanács a gyökérzóna megfelelő menedzselésére vonatkozik. Ez például azt is jelenti, hogy a palántát próbáljuk mélyre ültetni, ehhez pedig távolítsuk el az alsó leveleit, hogy a szár viszonylag hosszú része is a föld alá kerülhessen. Így a paradicsom nagyobb gyökértömeget növeszt, ami jobb víz- és tápanyagfelvételt jelent, ezáltal pedig az aszálynak is jobban ellenáll. Az erősebb gyökérzet révén stabilabb a tartása is, így nagyobb bogyókat tud kinevelni.
Billentsük ki a növényt a kényelméből
A második tanács a kontrollált stresszre vonatkozik, a paradicsomot ugyanis némileg stimulálni kell ahhoz, hogy ne a levelek, a zöldtömeg növelésére összpontosítson, hanem minél több virágot (és ezáltal termést) hozzon. Ezt a legkönnyebben úgy lehet elérni, ha visszafogjuk a nitrogénfelvételét, ehhez pedig időről időre távolítsuk el a friss hajtásait, amelyek a bogyók kinevelését csak hátráltatják. Néha hagyjuk a talaját is kissé kiszáradni, nem kell a felső 3-5 cm-es rétegnek folyamatosan nyirkosnak lennie, mert azzal is csak a zöldtömeg növekedését serkentjük.
Végezetül ne feledkezzünk el a fentebb már említett, bőséges kalciumfelvételről sem, amit azzal tudunk ösztönözni, ha tojáshéjat, csontlisztet, kerti meszet vagy más, magas kalciumtartalmú anyagot juttatunk a talajba. Ennek felvételéhez viszont elengedhetetlen, hogy a talaj az 5 cm alatti rétegekben nedves legyen, különben a kalcium nem hasznosul.
A kalciumhiány komoly gondokat okozhat:
