A fagyok ellenére bőséges volt a diótermés, az 5000-6000 tonna jelentős része idén is a külpiacokra kerül. A kieső német export helyett olasz, török és román felvásárlóknak adják el az árut a kereskedők. A belső fogyasztás évek óta alacsony szinten van, egy magyar átlagosan 20–40 dekagramm diót vásárol egy évben.
Mennyiségben és minőségben is jó szezont zárhatnak idén a diótermesztéssel foglalkozó gazdálkodók. Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) alelnöke, a gyümölcstermelői főbizottság elnöke a Magyar Időknek elmondta: a tavaszi fagyok lokálisan jelentkeztek, így országos szinten nem okoztak nagyobb terméskiesést. Mivel a szezon néhány hete ért véget, a mennyiségek összesítése még folyamatban van. Az előzetes becslések szerint azonban ebben az évben sem termett kevesebb dió, mint egy évvel korábban, sőt egyes termesztőkörzetekben még a tavalyinál is jobb volt az idei szezon.
A szakember szerint a minőség is kedvezően alakult, a szárazabb időjárásnak köszönhetően ugyanis a megszokottnál kevesebb problémát okoztak a bakteriális és a gombás megbetegedések, így a védekezés is kisebb erőfeszítésbe került a gazdálkodóknak. Ráadásul egy-két régiótól eltekintve a csapadékellátottság is megfelelő volt, így a termés mérete átlagon felüli lett. A diótermesztők rettegett ellensége azonban, a dióburokfúró légy – amely néhány éve jelent meg az országban – idén is megnehezítette a termelők dolgát. A kártevő jelentős terméskiesést okozhat, a védekezés technikája azonban még nem kidolgozott. Apáti Ferenc szerint azokon az ültetvényeken, ahol a gazdálkodók rendszeresen használnak növényvédő szert más kártevők ellen, eredményesen távol tudják tartani a diólegyet is. A gond az úgynevezett extenzív ültetvényekkel van, ahol nem kezelik, nem gondozzák a diófákat, csak a termést takarítják be ősszel a tulajdonosok.
Egy átlagos évben 5-6000 tonna dió terem az országban. Mivel a termelés jóval meghaladja a belföldi igényeket, a hazai áru mintegy kétharmada külföldre kerül. Az elmúlt években a legjelentősebb exportpartnerünk Németország volt, ahová a teljes magyar termés 30-40 százalékát héjas, szárított dió formájában adták el a nagykereskedők. Két évvel ezelőtt azonban a német kivitel erősen megtorpant, a hazai szereplők kezdik elveszíteni ezt az igencsak fontos piacot. Apáti Ferenc szerint az utóbbi két évben a 2000-2500 tonnára tehető német export a felére csökkent. A kereskedők új helyet keresnek a magyar árunak, egyelőre az olasz, a török és a román piacon mozgolódnak, ugyanakkor Apáti Ferenc szerint az sem elképzelhetetlen, hogy újra visszanyerjük a németek bizalmát.
A piacvesztés mögött bizalmi válság áll: 2014-ben fordult elő először, hogy minőségi problémák miatt reklamáció érkezett Németországból. Ezt követően 2015-ben az egyik legnagyobb német áruházlánc a penészesedés miatt levette a listájáról a magyar diót. Ezzel 600-800 tonna dió esett ki az exportból. – Számos gondozatlan ültetvény van, ahonnan ki tudja, milyen minőségű diót szállítanak be. Ha a kereskedő nem figyel arra, hogy milyen árut vesz át és szállít külföldre, akkor előfordulhat, hogy az eladott mennyiség 10-20 százaléka bél nélküli, vagy penészes, vagy baktériumosan fertőzött – emelte ki a FruitVeb alelnöke.
Ugyanakkor jelezte, hogy a német piac ezzel együtt is kizárólag a magyar diót ismeri el prémium minőségűnek. Ahhoz viszont, hogy ezt az előnyünket megtartsuk és visszaszerezzük a vevők bizalmát, nagyon szigorú minőségi kontrollra lenne szükség, amely garantálja, hogy nem kerülhet rossz minőségű termés a külpiacokra. Emellett egy nyomon követési rendszer kiépítését is szorgalmazza a terméktanács alelnöke. Ugyanakkor a termelőknek is van feladatuk: magasabb szintre kell emelniük a technológiai színvonalat, emellett fokozniuk kell az ültetvények gondozottságát is, hiszen elhanyagolt ültetvényen nem lehet jó minőségű diót termelni.
Bár a dió ára stabilan magas, a németországi piacvesztés miatt az elmúlt két évben kissé visszaesett a termény értéke. Apáti Ferenc szerint amíg nem sikerül rendezni a helyzetet, legfeljebb stagnálásra számíthatnak a termelők, nagyobb áremelkedés azonban hosszabb távon sem valószínű, hiszen az ausztrál és az amerikai dió az európai piacon is nagyon erős versenytársnak számít.
Jelenleg a szárított héjas dió kilóját nettó 800–900 forintért veszik át a felvásárlók. Az árak a hazai piacokon is változatlanok, a héjas dióért 1200–1600 forintot kérnek a kofák, míg a tisztított dió kilója 2500 és 3500 forint között mozog. A szakember úgy látja, dióból idén is bőven jut a magyar fogyasztói piacra. Az egy főre jutó fogyasztás ma 20–40 dekagrammra tehető, aminek jelentős része a karácsonyi időszakra koncentrálódik. A hazai vásárlókat továbbra is a magas árak tartják vissza attól, hogy több diót tegyenek a kosarukba, a fogyasztás élénkítésére ezért elsősorban a decemberi szezonban lenne lehetőség a FruitVeb alelnöke szerint.
(Magyar Idők)
