Az idei becsült cseresznyetermés-mennyiség megközelítheti a 20 ezer tonnás szintet a most kezdődő szezon végén. A termelők körében a fajtainnováció folyamatos.
Már megkezdődött a legkorábbi cseresznyefajták szedése; felgyorsította a cseresznye fejlődését és érését az, hogy hirtelen felmelegedéssel érkezett idén is a tavasz – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből. A március eleji erős lehűlések elsősorban a Dunántúlon és a Dél-Alföldön okoztak kisebb fagykárokat, de azok lényegesen alacsonyabbak voltak, mint a barackféléknél, és elsősorban a korai fajtákat érintették. Ezt követően régóta nem látott bő virágzás következett, ami már előrevetítette a várható jó termést.
A legkorábbi érésű cseresznyefajták (például a Münchenbergi korai, a Májusi korai, a Pomázi hosszúszárú, a Rita) szedése már a napokban megkezdődött. A szezon a május utolsó-június első napjaiban érő Bigarreau Burlat fajtával indul majd be igazán, amit számos másik fajta követ az érési sorban. A vásárlók jellemzően a nagyméretű, fényes és sötétpiros színű gyümölcsöt keresik. Ilyen a magyar nemesítésű Carmen, illetve a termelők körében elterjedt a Kordia és a Regina. A késői érésű fajták július közepéig is elérhetőek.
Magyarországon összesen 2800 hektáron termesztenek cseresznyét, a jelentősebb termőterületek Pest (mintegy 600 hektár), Heves (500 hektár), Szabolcs-Szatmár-Bereg (430 hektár) és Bács-Kiskun megyében (340 hektár) vannak. A friss piaci étkezési cseresznye szedése munkaerő-igényes feladat, ami a munkaerőhiány miatt egyre nehezebb; a betakarított mennyiség nagyobb része a feldolgozóiparba kerül. Az utóbbi öt évben a cseresznyetermés 15-20 ezer tonna között mozgott, a tavaszi, nyár eleji időjárástól függően. Jellemzően virágzáskor a fagy, vagy a terméséréskor lehulló nagy mennyiségű csapadék okozhat kárt. Mintegy 700 termelő foglalkozik cseresznyepiaci árutermesztéssel. A termőterület az elmúlt 15 évben folyamatosan emelkedett, a becsült termésmennyiség az idei évben megközelítheti a 20 ezer tonnás szintet.
A cseresznyeexport átlagosan évi ezer tonna körül alakul, és elsősorban a környező országokba valamint a Baltikumba irányul. A cseresznyeimport ezt meghaladja és eléri a 2-3 ezer tonnás mennyiséget, amely javarészt Törökországból érkezik, amikor a magyar áru is a piacon van. Ebből is látható, hogy a cseresznyetermelés fejlesztésében további lehetőségek vannak, mert egyelőre még a hazai fogyasztói igényeket sem tudjuk teljes mértékben kielégíteni. Egy nagyobb méretű fejlesztéssel az értékes exportpiacok is kiépíthetőek.
A fajtainnováció folyamatos, a fogyasztói elvárások mellett (nagy méret, ropogósság, íz, szín) a kereskedelmi (eltarthatóság, csomagolástechnika) és a termesztéstechnológiai szempontoknak is meg kell felelni. A termelés biztonsága lényegesen emelhető az intenzív, jég- és esővédő fóliával takart ültetvényeken, de ezek beruházási költsége magas. Szakmailag indokolt az új ültetvényeken a speciális rovarvédő háló felszerelése is, ami tovább drágítja a beruházást.
