Sárban dagonyázva próbálják betakarítani a burgonyát Nyugat-Európában, de a termés egy jelentős része így is benne marad a földben, óriási károkat okozva a gazdáknak.
A burgonya nem tartozik az utóbbi évtizedek nyertesei közé Magyarországon. 2000-ben még közel 47 ezer hektárról takarítottuk be ezt a gumós növényt, 2022-ben azonban 8000 hektár környékére esett vissza a termőterület.
Nyugat-Európában vannak olyan államok (Hollandia, Belgium, Németország, Franciaország), ahol a krumpli továbbra is a fontos vetemények közé tartozik, ám abban a térségben a klímaváltozásból adódó problémákkal kell egyre komolyabban megküzdeniük a gazdáknak.
November végén a szaksajtó arról adott hírt, hogy a rendkívüli mennyiségű eső miatt az említett nyugati, északnyugati országokban még el sem tudták kezdeni a betakarítást. Pedig a kedvező nyári időjárás után jó burgonyatermés ígérkezett, 45,8 t/ha átlagos hozammal, ami 6,3 százalékkal haladta meg a 2022-es eredményeket.
Tavaly ősz végén azonban mintegy 1,4 millió tonna volt még kint a földeken a csapadék miatt, és elemzők szerint ennek számottevő része aztán oda is veszett. Hollandiában az utóbbi 25 év legrosszabb körülményeit tették mindezért felelőssé, ott az elvetett krumplinak nagyjából az 5 százaléka maradt még télire is a földben.
Németország északnyugati részén, valamint Belgiumban és Északnyugat-Franciaországban szintén az óriási mennyiségű víz állítja lehetetlen helyzet elé a termelőket. A jellemzően nagy méretű betakarítógépek képtelenek rámenni a földekre, a januári fagyok megérkezésével pedig még rosszabbá vált a helyzet.
„A burgonya súlyos károkat szenved ilyen időben, a munka pedig sokkal tovább tart. Mostanra már az összes krumplit be kellett volna takarítanunk” – panaszkodott Gerlof Tempelman, a holland Avebe ügyvezetője is.
Dagonyázós betakarítás:
