Szilvatanácskozást és fajtabemutatót rendeztek szeptember 1-jén a Nemzeti Agrárgazdasági és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Ceglédi Kutatóállomásán.
Szilvatanácskozást és fajtabemutatót rendeztek szeptember 1-jén a Nemzeti Agrárgazdasági és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Ceglédi Kutatóállomásán.
Skola István a kutatóállomás vezetője köszöntőjében elmondta, hogy a szilvatermesztés újbóli felvirágzásának köszönhetően náluk is fokozott gondot fordítanak az új szilvafajták nemesítésére és vírusmentesítésére. A beszédben elhangzott az is, hogy az évente meghirdetett barack konferenciáikhoz hasonlóan az elkövetkezőkben évről évre összehívják a szilvával kapcsolatos országos tanácskozást is.
Dr. Lakatos Tamás intézetigazgató köszöntőjében arról szólt, hogy a hajdan a szegény ember gyümölcsének számító és rendkívül népszerű szilva termesztése mind jobban háttérbe szorult az ezredforduló tájékától, azonban manapság újra felvirágzott annak piaca, és még az almájáról híres Szabolcsban is egyre több szilvafát ültetnek. Az utóbbi húsz esztendőben szilvanemesítés helyett inkább csak a génmegőrzésben, a tájfajták begyűjtésében jeleskedtek, és csak a honosítás volt jellemző hazánkra. Ám most újabb fellendülést terveznek a fajtakutatás, nemesítés terén. Ugyanis az utóbbi években reneszánszát éli a szilvaültetvények telepítése. A ceglédi kutatóállomás a most átadott akklimatizációs üvegház használatbavételével, jó eséllyel fog a termelői és fogyasztói kihívásnak eleget tenni.
Dr. Surányi Dezső, a helybéli kutatóállomáson dolgozó címzetes egyetemi tanár, a hazai szilvafajta használat lehetőségeit és korlátait elemezte kritikusan. Mint mondta, a hazai szilvafogyasztás a szamóca és a dinnyeérés közé lépett be. Azonban az új fajták érnek még szeptember elején is. A gyümölccsel szemben támasztott igények sokrétűek, mert elvárás, hogy legyen tartós, édes, valamint azt termeszthessük, tárolhassuk gazdaságosan és olcsón. A ceglédiek saját kollekciójában lévő szilvafajtákat szintén dr. Surányi Dezső mutatta be.
Dr. Nádosy Ferenc, a Ceglédi Kutatóállomás munkatársa az újabb német és szerb szilvafajták szerepéről értekezett a magyarországi termesztésben. Az előadó ismertette, hogy azok legközkedveltebb fajtái megtalálhatók a szortimentjükben. Az egyes fajták ismertetése során az előadó külön kitért azok Sharke vírus elleni érzékenységére. Megállapította továbbá, hogy Magyarország egész területe szinte teljes egészében alkalmas a szilvatermesztésre.
A szilva piaci lehetőségeit Kelemen Péter, a FruitVeB Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója elemezte. Az igazgató álláspontja szerint a szilvát marketing eszköznek kell tekinteni, és figyelemmel kell lenni arra, hogy egyre magasabbak az azzal szemben támasztott fogyasztói követelmények. Ugyanis az emberek alapvetően a finom gyümölcsre vágynak. Érdemes a fajták közötti csendes egyhetes, nem kihasznált időszakokra koncentrálni. Idén a legmagasabb összegre, a kilónkénti 100-200 forint közötti ára a korai fajtáknál lehetett számítani, míg a szeszipari szilváért 60, a lekvárnak valóért mindössze 40 forintot adtak kilogrammonként. Az importban nagy konkurenciáink vannak, de az fontos a számunkra, mert például a németek 50-80 %-kal többet fizetnek a termékért, mint amennyit a hazai piacon el lehet érni. Figyelemreméltó megállapítás, hogy a korai és a késői érésű szilváknál érdemes fedett termesztési módszert alkalmazni.
A szilva koronaformáinak intenzív metszéséről a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának Kertészettudományi Intézetétől megjelent prof. dr. Gonda István tartott előadást. A professzor négy szilvafajtával végzett ültetési kísérletek tapasztalatairól adott számot. Megállapítása szerint a fánkénti terméshozam a nagyobb fáknál volt a legmagasabb. A legjobbnak a 4×2 és még inkább az 5×2,5 méteres megoldás bizonyult. A legtermékenyebbnek az elképesztő intenzitást mutató Tophit mutatkozott.
Dr. Pénzes Béla, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának rovartani tanszékvezetője a szilva kártevőit ismertette. Az előadó külön-külön szólt a sárgaszilva levéltetű, a szürkeszilva levéltetű, valamint a takácsatkák elleni védekezésről. Különös részletességgel hallhattunk az időben elvégzett gyomirtás fontosságáról. A gyümölcskártevők sorában szó esett továbbá a poloskaszagú szilvadarázs elleni védekezés stratégiájáról, továbbá a keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly elleni védekezésről.
A csonthéjasok vírusmentesítése és a vírusmentes nehézségei témáról dr. Kirilla Zoltán, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet munkatársa értekezett.
A sikeres vagy sikertelen homoki szilvatermesztés feltételeiről és lehetőségeiről Marosi Mihály, Csemőben gazdálkodó agrármérnök beszélt saját tapasztalatai alapján. A gyakorlati szakember komoly panaszként vetette fel, hogy eddig a piaci kereskedők és a termelők kérdéseire szinte senki nem volt kíváncsi a kutatók körében. Pedig nekik nincs pénzük az új fajtákkal való kísérletezésre. Az pedig tarthatatlan állapot, hogy senki sem meri megmondani a kutatók közül, hogy mely fajtából érdemes 100 hektárt telepíteni. Mint mondta, az új kutatási rendszerben elengedhetetlenül fontos volna a kutatók együttműködése a termelőkkel és a kereskedőkkel. Az agrármérnök tapasztalatai szerint az emberek főként a nagy szemű kékszilvát keresik, és mind többet adnak a vevők az ízre és a tartósságra. A piacnak színesnek kell lenni, amiben azért elkel az apróbb szemű szilva is.
Szépe Ferenc, a Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Főosztályának vezetője átadta rendeltetésének a tárca által biztosított 40 millió forintos beruházásból megvalósult új akklimatizációs üvegházat, sok sikert, jó eredményt és a termelőkkel, valamint kereskedőkkel való együttműködést kívánva a Ceglédi Kutatóállomás munkatársainak. A főosztályvezető hangsúlyozta: „Az üvegház beüzemelésével az alábbi főbb tevékenységeket valósítanák meg: a fajtanemesítés, fajtafenntartás; a vírusmentes anyagok előállítása; a gyümölcstermesztés mögötti kutatói intézményi háttér erősítése; és a kutatóintézeti bázis munkájának a felpezsdítése.”
(Kőhalmi Dezső – Agrofórum Online)
