Már kora tavasszal ugrásszerűen megnő a választék a hazánkban idényszerű (szezonális) gyümölcsökből és zöldségekből. Keressük őket a boltokban, vagy termesszük őket otthon! Ebben a hónapban a rukkolával, spárgával és az importból származó kivivel is megismerkedünk.
Minden hónapnak vannak szezonális termékei, köztük talán a legfontosabbak a zöldségek és a gyümölcsök. Ha figyelünk arra, hogy idényszerű élelmiszereket fogyasszunk, akkor nemcsak a hazai növénytermesztést támogatjuk, hanem éves szinten jelentősen csökkenthetjük a kiadásunkat, hiszen az éppen szezonális gyümölcsök és zöldségek alacsonyabb áron kaphatók, mint az év többi szakában.
Ahogy ígértem, minden hónapban megismerkedünk az idényszerű (szezonális), tehát a (hazánkban vagy külföldön) frissen megtermelt, vagy arra az időszakra eltárolt, abban az időszakban aktuális zöldség- és gyümölcsfélék listájával. Ezen kívül legalább két, különlegesebb zöldséggel vagy gyümölccsel is megismerkedünk, amelyek kevesebbet fordulnak meg a konyhánkban, de érdemes beiktatni az étrendünkbe. Márciusban a rukkolával, a spárgával és a kivivel tegyünk egy rövid kört.
Íme a márciusi választék
A tavasz első hónapjában jöhetnek többek között a szezonális hagymafélék (a póréhagymától az újhagymán át a vöröshagymáig), a salátafélék (cikória-, madár-, jégsaláta, rukkola), a gyökérzöldségek (petrezselyem, zeller, sárgarépa), a rebarbara, a kígyóuborka és így tovább.
A gyümölcsök közül az eltárolt alma és a körte mindig jó választás márciusban, illetve az importált (vagyis más országokból behozott) gyümölcsök, amelyek az azokat termesztő országokban éppen szezonálisak (pl. banán, citrom, narancs, kivi, mangó).
Összességében ezeket a szezonális gyümölcsöket, illetve zöldségeket fogyaszthatjuk márciusban:
| Zöldségek | Gyümölcsök | Importból származó szezonális gyümölcsök | Egyéb |
| Póréhagyma, fokhagyma, vöröshagyma, medvehagyma, újhagyma, jégsaláta, cikóriasaláta, madársaláta, rukkola (borsmustár), bébi spenót, kelkáposzta, lila káposzta, kelbimbó, kínai kel, jégcsapretek, cékla, spárga, sárgarépa, petrezselyem, zeller, édesburgonya rebarbara, paradicsom*, kígyóuborka* | Alma, körte | Banán, ananász citrom, narancs, mandarin, vérnarancs, grapefruit, kivi, mangó, pomeló | Csiperkegomba |
A Földközi-tenger térségében őshonos rukkola mindig biztosíthatja a “saláta kellene a vacsora vagy ebéd mellé” probléma megoldását. Ennek a növénynek az egyik idegen neve terjedt el nálunk (rukkola, vagy rukola, rukkoli), de ha borsmustárral találkoznánk a boltban vagy egy receptben, tudjuk, hogy az a rukkolát takarja.
A rukkola igénytelen növény, a kertünkben is bátran, sikerrel termeszhetjük. Leveleinek magas az ásványianyag- és rosttartalma, emellett kutatások igazolják vizelethajtó, emésztésserkentő, nyugtató, valamint vértisztító hatását. A leveleket apróra aprítva használják fűszerként is, mivel a növénynek jellegzetes borsos-mustáros íze van.
Sajnos a rukkolával ellentétben a spárga termesztése nagyon sok türelmet és kitartást igényel, ugyanis nem könnyű megtermelni. Viszont a kitartást hosszú időre koronázhatja siker: egy tő ugyanis akár húsz évig is élhet! Európában és Ázsiában is őshonos növény, tele vitaminokkal (A, B1, B2, C, E) és folsavval. Vesekő-eltávolító és vízhajtó hatása évszázadok óta ismert. Zsenge, megvastagodott hajtásai fogyaszthatók, amelyek színe alapján megkülönböztetünk halványító (más néven fehér), lila és zöld spárgát.
Magvetés helyett érdemes gyöktörzsről nevelni, bakhátas műveléssel. Kedveli a teljes napfényt, az egyenletes vízellátást, a termékeny, jó vízelvezetésű, laza szerkezetű talajt és a folyamatos tápanyag-utánpótlást. Betegségei és kártevői közül a rozsdagomba, a spárgabogár és a poloskafélék a legfontosabbak.
Ebben a hónapban választottam egy importból származó gyümölcstermő növényt is, az egyik személyes kedvencemet: a kivit. A kivi (eredeti nevén “kínai egres”) Földünk szubtrópusi területein termesztett, fagytűrő növény, ezért hazánkban is sikerrel kísérletezhetünk vele a kertben. Dél-Kína nemzeti gyümölcse ez a kívülről barna színű, szőrözött felszínű, belül zöld húsú, fekete magvú termés, amely vitaminokban (A, E, K), káliumban és folsavban is gazdag.
Ha a kertünkben szeretnénk kivit termeszteni, érdemes 1 porzós és 2 termő növényt vásárolni. Az öntermékeny (vagyis nincs szükség másik növény beporzására) fajták terméshozása elég bizonytalan, ezért ajánlják, hogy külön vásároljunk porzós és termő növényeket. A konténeres kivi márciustól novemberig ültethető, egymástól két méteres távolságban. Támrendszert igényel, ezen kívül csak a kora tavaszi metszéssel és az őszi szürettel kell terveznünk.
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
