Ház, táj
Ház, táj

Paradicsommal kapcsolatos étkezési szokások és két tájfajta értékelése

Paradicsommal kapcsolatos étkezési szokások és két tájfajta értékelése

Agrofórum Online

A 2018-ban végzett kutatásom során két paradicsom tájfajtát, a sárga bogyószínű Ceglédit és a rózsaszínes-piros árnyalatú Faddit vetettem alá növényvédelmi és termesztéstechnológiai vizsgálatnak. A kutatás mellékágát egy fogyasztói kérdőív adta, melynek eredményeit a következőkben ismertetem.

Kíváncsiak voltunk kutatótársaimmal, vajon mennyire befogadó a fogyasztói közönség a különleges színű és formájú paradicsomokkal szemben. Úgy véltük, egy fogyasztói kérdőív alkalmas lehet annak gyors feltérképezésére, hogy megéri-e különleges zöldségfajták termesztésébe fogni. Ezenkívül a kitöltőknek köszönhetően képet kaptunk arról, hogy milyen tényezők befolyásolják a paradicsomvásárlást és -fogyasztást – a megkérdezettek szerint. A kérdőív a „Paradicsommal kapcsolatos étkezési szokások és két tájfajta értékelése” címet viselte. A kicsit szűk időkorlát, illetve az alacsonyabb termésmennyiség miatt kevesebben tudták megkóstolni a tájfajtákat, így csak 16 férfi és 19 nő töltötte ki ezt a kérdőívet. A későbbiekben sor kerül a fogyasztói kutatás folytatására: több kísérleti helyszínről, több tájfajtával, több kitöltővel.

Vásárlás, fogyasztás – miértek

A kérdőív eredményei közül nem egy kérdésre érkezett számomra meghökkentő összesített vélemény. Ezek a nem várt vélemények főként a tájfajták megítélésével voltak kapcsolatosak. Elsőként viszont a paradicsom vásárlásával és fogyasztásával foglalkozó kérdéseket kellett megválaszolni.

A kérdőívből kiderült, hogy a kitöltők 83%-a fogyaszt hetente legalább egyszer paradicsomot. A megkérdezettek 76%-a azért vásárolja és fogyasztja a paradicsomot, mert egészséges, valamint szeretik az ízét. 64%-uk azért vásárol, mert sok helyen beszerezhető, valamint sokszor használja fel a család az étkezésekhez. Örvendetes hír, hogy a kitöltők 56%-ának van lehetősége otthoni termelésre is, így 60%-uk azért fogyaszt, mert sok terem a kertben.

A paradicsom megvásárlásakor a kérdőív kitöltőinek 54%-a a paradicsom eltarthatóságát, 42%-a a származási helyet tartja kiemelkedően fontosnak. Ezen kívül a bogyó keménysége (37,5%), valamint a felhasználási lehetőségek (36%) estek a fontos kategóriába. A paradicsom ára a megkérdezettek 24%-nál jellemzően fontos tényező, a megjelenésével kapcsolatban mind a szín (12%), mind a méret (4%) és az alak (0%) hátrébb szorultak a fontossági sorrendben.

Hozzáállás kérdése is

A kitöltők 48%-a úgy gondolja, hogy a zöldségfogyasztási szokások folyamatosan változnak, 84%-a úgy véli, a zöldségkínálat hazánkban az utóbbi időben bővült, és van igény a különleges megjelenésű zöldségekre is. Ám a kitöltők fele úgy véli, a zöldségek minősége (íz, illat, állag) csökkent az utóbbi években, 40%-uk szerint egyre több boltban kevesebb a hazánkban megtermelt zöldség, mint a külföldről behozott.

A megkérdezettek 68%-a nyitott a különleges megjelenésű zöldségekre, de 64%-uk emellett arra is törekszik, hogy Magyarországon termelt zöldségeket vásároljon, sőt 68%-uk hajlandó a jobb minőségért többet fizetni.

Miért vizsgáltunk tájfajtákat?

A tájfajták történelmi eredete a modern mezőgazdaság megjelenése előtti időkre tehető, tehát a termesztésük hagyományos földművelési módszerekhez alkalmazkodott, genetikai állományukat az ember, és az abiotikus, illetve biotikus stressztényezők évezredek óta formálják. Kutatók szerint a tájfajták a legértékesebb, egyedülálló forrásai a kártevőkkel és kórokozókkal szembeni rezisztenciának, a kiváló beltartalmi minőségnek és a szélsőséges környezeti toleranciának.

Paradicsom tájfajták

Általánosan elfogadott fogalmuk szerint mindazokat a termesztett növényfajtákat és -típusokat értjük tájfajták alatt, amelyeknek lehetőségük volt egy adott régió vagy termesztési terület mikroklimatikus viszonyaihoz és talajadottságaihoz alkalmazkodni, ezáltal a stressztűrésük magasabb. Elnevezésükben a táj arra utal, hogy az adott termesztési helyen egyensúlyi populációt alkottak tájegységük saját, „kinevelt” fajtájaként. A mai modern fajtáktól a terméshozam tekintetében általában elmaradnak, viszont minőség (íz, külső) tekintetében felülmúlják azokat.

Azért végzünk különböző helyszíneken vizsgálatokat a tájfajtákkal, mert előnyös tulajdonságaik (ellenálló képességük, gazdag ízviláguk, jó beltartalmi értékeik) miatt feltételezhető, hogy egyes tájfajták termesztése indokolt lehet a hazai ökológiai termesztésben, és a megszokott földrajzi régiótól messzebb lévő, eltérő adottságú területeken is. Ezeknek a vizsgálatoknak köszönhetően kiderül, vajon olyan szélsőséges körülmények között, ahol a mai modern fajták elvesztik versenyképességüket, a tájfajták megállják-e a helyüket.

Tájfajták

Ehhez társul az a tény is, hogy miután a fogyasztói társadalom kezdi felfedezni a különleges alakú, más ízvilágú, ezáltal nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező fajtákat, egyes paradicsom tájfajták egy szűkebb régióban keresetté válhatnak.

Hazánkban – az uniós irányelvvel harmonizálva – a 65/2011. (VII. 11.) VM rendelet szabályozza a zöldségnövények tájfajtáinak és házikerti fajtáinak elismerését, valamint vetőmagvaik előállítási és forgalomba hozatali feltételeit.

Szerették a sárga Ceglédit

A Ceglédi tájfajtát lapított bogyóalakja és narancssárga-sárga bogyószíne teszi a paradicsomfajták közt különlegessé. Erős növekedési erélyű indeterminált fajta, átlagos bogyómérete 110 g körüli, várható termésmennyiség 12-14 kg/m². A bogyószínből adódóan likopin-tartalma alacsonyabb, míg béta-karotin-tartalma magasabb az átlagos értékeknél. Húsa lédús, kevésbé savas, íze lágyabb, kellemes zamatú. 2014-ben a mesterszakácsoknak is felkeltette az érdeklődését desszertekhez is felhasználható lágy, édes és illatos ízével. Mivel a hagyományostól eltérő színű fajták iránt egyre növekszik a kereslet a Ceglédit választékbővítő funkciója miatt érdemes a termesztők figyelmébe ajánlani. A fajtára jellemző a bogyó kocsánya körüli parásodás és sugárirányú repedések kialakulása.

Ceglédi tájfajta

A fogyasztói értékelésből kiderült, hogy a kitöltők 79%-a teljes mértékben elégedett volt az ízével, 67%-a az állagával, 71%-nak pedig nagyon tetszett a sárga színe. Kiemelendő, hogy bár a kitöltők mindegyike észlelt külsérelmi nyomokat a bogyókon, 87,5%-ukat nem zavarta.

Beltartalmi értékeinek köszönhetően a megkérdezettek gyomrára kevésbé volt a paradicsomra jellemző felkavaró vagy maró hatással, ami abszolút előnye a piros színű fajtákkal szemben. Bár a főzéshez (12%) és a befőzéshez (8%) kevesen használták fel, a kitöltők kétharmada szívesen termesztené ezt a fajtát.

Megosztotta a közönséget a Faddi

A dél-dunántúli származású Faddi (vagy Fadd) tájfajta a Jászberényi fajtához hasonlóan rózsaszínes-pirosas színű, kemény állagú, tojásdad alakú bogyót növeszt. Átlagos bogyómérete 50-70 g körüli, a várható termésmennyiség 5-6 kg/m². A Ceglédi tájfajtánál vastagabb héj jellemzi, méretét és alakját tekintve állománya egységesebb. Főként friss fogyasztásra kerül, de élelmiszeripari feldolgozásra (paradicsomlé, ketchup, lecsó) is alkalmas, az egészséges bogyók könnyen szállíthatók. Húsa keményebb, íze zamatos, a termesztett hibrid fajtákénál édesebb. A fajtára jellemző a zöldtalpasság.

Faddi tájfajta

A Faddi tájfajtát nem mindenki fogadta egyöntetű örömmel és pozitív véleménnyel. A fogyasztói értékelésből kiderült, hogy a kitöltők 46%-a teljes mértékben elégedett volt az ízével és az állagával. 54%-nak nagyon tetszett a kissé megnyúlt alakja. Ebben az esetben is a kitöltők mindegyike észlelt külsérelmi nyomokat a bogyókon, de 92%-ukat nem zavarta.

A Faddi esetében a kitöltők 41%-a úgy emlékezett vissza, hogy marta a gyomrukat ez a fajta, de a főzéshez (29%) és a befőzéshez (37%) többen használták fel, mint a Ceglédit. Az örömteli termesztését csak a megkérdezettek harmada vállalná.

Összefoglalás

A kutatócsoport véleménye szerint a Ceglédi tájfajta egyértelműen érdemes arra, hogy választékbővítő paradicsomfajtaként a zöldséges pultok nyári kínálatában szerepeljen, mint befőzésre és friss fogyasztásra alkalmas paradicsom. A Faddi tájfajta ebben a fogyasztói körben nem aratott osztatlan sikert, ami köszönhető egyrészt a fajta nagyobb érzékenységének a kártevők és kórokozók bogyótüneteire nézve, másrészt a Ceglédinél kisebb mértékű élvezeti értékének.

Amikor egyik dél-dunántúli szaktársammal kitárgyaltuk a kísérletet (ő hasonló vizsgálatot folytatott le ugyanezen tájfajtákkal, csak nagyobb mennyiségben), kiderült, hogy az ő fogyasztói épp fordítva értékelték a két tájfajtát: a Faddit mindenki dicsérte ízéért, színéért, befőzésre való alkalmasságáért, ellenben a Ceglédi tájfajta már az első kóstolásoknál megbukott. Érdekes lenne több megye fogyasztói közönségének véleményét összevetni: vajon mi sülne ki belőle?

Tippek a paradicsom felhasználásához

Számtalan receptben szerepel paradicsomlé, -befőtt, -sűrítmény vagy tisztán a bogyó felhasználása, és az egyre bővülő paradicsomfajta-kínálattal érdemes új recepteket is kipróbálni, vagy a régieket az új fajtákkal. Szeretettel és bizalommal ajánlom a krumpliszirom.hu oldalon megjelent ínycsiklandó receptek, köztük a cukkínis-padlizsános lecsó elkészítését házi kolbásszal, vagy a baconbe tekert cukkínigondolák kipróbálását paradicsom felhasználásával. Ínyencek és tengeri herkentyűk kedvelőinek a quinoával és friss salátával tálalt garnélarák is el fogja nyerni a tetszését.

Örömteli paradicsomtermesztést, -vásárlást és főzést kívánok mindenkinek!

Ezt a földet választottam III. rész

2019. szeptember 19. 04:36

Milyen földtípusok állnak rendelkezésünkre, melyiket válasszuk a növény igényei (pl.: savanyúföld, kaktuszföld, orchideaföld), illetve termesztési céljaink (pl.: palántaföld) tekintetében? Megéri minden növénynek „névre szóló” földet vásárolni? Melyik fajtát helyettesíthetem egy másik típussal?

Ezt a földet választottam II. rész

2019. szeptember 18. 04:36

A cikk rövid áttekintést kíván nyújtani arról, hogy milyen termesztőközegek – azon belül is földtípusok - állnak ma már rendelkezésünkre, melyiket válasszuk a növény tulajdonságai (pl.: örökzöld növényföld), termesztési helye (szobanövény-föld, balkonnövény-föld), illetve termesztési céljaink (pl.: palántaföld) tekintetében.

Ezt a földet választottam I. rész

2019. szeptember 15. 07:38

Milyen a jó minőségű virágföld? Miért szükséges ültetés után már pár héttel gondoskodni a növény tápanyag-utánpótlásáról? Milyen tulajdonságot takar a virágföldek ’A’, ’B’ és ’C’ jelölése?

Beszámoló a Növényvédelmi Klub „Fás részeket károsító kártevők előrejelzése csapdázással” témájú előadásáról

2019. szeptember 12. 04:36

A Magyar Növényvédelmi Társaság Növényvédelmi Klubja által szervezett 397. előadáson vettünk részt szeptember 2-án, a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának Budaörsi úti telephelyén.

Kutatás és fejlesztés a jövő biológiai növényvédelméért

2018. május 15. 08:23

A mediterrán országokban mára a hajtatott paprikában 100 %-os a biológiai növényvédelem aránya, paradicsomban is már 70 %. Vajon mi lehet a biológiai növényvédelem sikerének titka?

A szabadföldön termesztett paradicsom hiánybetegségei és élettani károsodásai

2019. augusztus 15. 04:36

Miért fontos a hiánybetegségek és élettani károsodások ismerete? Mik lehetnek a kiváltó tényezők? Hogyan jelentkezhetnek a szabadföldön termesztett paradicsomon a talaj- és időjárási tényezőkből, valamint a tápanyag-ellátásból adódó károsodások?

Paradicsomszkennelő kerülhet forgalomba Hollandiában

2019. augusztus 4. 14:33

A jövőben a gépet fel lehet használni a betegség jeleinek azonosítására is, mivel észleli a foltosodást a növények levelein és a termésen.

Fókuszban a gyakorlatorientált növényvédelmi kutatás

2018. február 6. 12:17

Az atkáktól a gyapottok-bagolylepkén és tripszeken át a mozaik vírusig. Keszthelyen gyűlt össze a növényvédős szakma.