A különböző technológiák tesztelése, bevezetése során egy gazdaságban az első kérdések között merül fel, hogy az megéri-e a ráfordított időt, energiát, pénzt? Jövedelmező lesz-e a fejlesztés? Mennyi idő alatt térül meg? Ezek a kérdések természetesen azon esetekben is felmerülnek, amikor valamely termelő a precíziós gazdálkodás bevezetésén gondolkozik.
Ugyanez a kérdés merült fel talajmintavételi szolgáltatásunkat igénylő partnerünknél, akik arra voltak kíváncsiak, hogy a saját területükön érdemes-e a precíziós gazdálkodással foglalkozni? Erre a kérdésre természetesen olyan választ vártak, amely szakmai érvekkel van alátámasztva és valós adatokra támaszkodik.
Az 1000 hektár mintázandó területből négy táblát, összesen 110 hektárt jelöltünk ki, hogy a fent feltett kérdésre megfelelő választ kaphassunk. Erre a területre komplex precíziós „csomagot” rendeltek (talajmintavételtől kijuttatási tervig) a fent részletezett okokból. Ez az alábbi folyamatot jelentette:
Talajmintavétel, nem csak az 5 hektáros kötelező követelményeknek megfelelően, hanem 3 hektáros rácshálós mintavétel. Emellé a területről az elmúlt évek műholdképei alapján elkészített alaptérképet tettük, amelyre támaszkodva meghatároztuk a tábla különböző pontjain tervezhető termést.
1. ábra: felvétel talajmintavétel közben
Az általunk használt térinformatikai program segítségével összehasonlítottuk, hogy a változtatott mennyiségű tápanyag-kijuttatás (VRA) a homogén kijuttatással szemben realizálhat-e többlet jövedelmet?
Az itt bemutatott elemzések során kukorica tápanyag-utánpótlását terveztük meg, illetve hasonlítottuk össze hagyományos technológiákkal. Összesen három különböző összehasonlítást végeztünk.
Ennek mi volt a menete?
A talajvizsgálati és tervezett termésre vonatkozó adatokat feltöltöttük a térinformatikai programba. Ezután meghatároztuk a kukorica növényre vonatkozó tápanyagfelvételi adatokat, korrekciós tényezőket és költségeket. Mind a három összehasonlításkor ezeket fix adatoknak tekintettük. Amin változtattunk a különböző összehasonlítások során, az a homogén kijuttatás hatóanyag mennyisége volt.
Tehát elemeztük, hogy a VRA kijuttatással mennyi többlet jövedelmet szerezhetünk, ha az ISZCS (így szoktuk csinálni) szabályai helyett differenciáltan tervezzük a tápanyaggazdálkodást, ezt is két szinten: komplex műtrágya alkalmazásával, illetve anélkül. Valamint megvizsgáltuk, hogy mennyi többlet jövedelmet realizálhatunk a VRA kijuttatás esetén, ha a talajvizsgálati eredmények alapján juttatjuk ki homogénen a kívánt tápanyag (hatóanyag) mennyiséget. Minden esetben hatóanyagokra és nem termékekre vonatkoztatva számoltunk.
A kukorica tervezett termése 12 tonna/ha volt, foszfort és káliumot tekintve jó – igen jó volt a táblák ellátottsága, humusz tartalmuk 2,5-3% között mozgott.
Mire tér ki az elemzés?
A jövedelmezőséget/veszteségességet a potenciális többlethozamból és a kevesebb kijuttatott hatóanyag mennyiségekkel történő megtakarításból számoltuk.
Ez természetesen egy kalkuláció, amely az adott területre érvényes, viszont egy szakszerű kalkuláció, amely ideális esetben reális képet ad a technológiaváltás jövedelmezőségéről.
(A kukorica értékesítési árára 48 Ft/kg-ot számoltunk, a nitrogént a 27-es nitrogén, a foszfort a DAP, a káliumot a kálisó aktuális átlagárából számoltuk vissza hatóanyagra vetítve)
Az alábbi beszédes eredményeket kaptuk:
Három tábla esetében terveztük kukoricára a kijuttatásokat.
Az első körben a komplex műtrágya alkalmazása nélküli, csak nitrogéntrágyát alkalmazó technológiát a VRA-val összehasonlító eredményeket mutatom be.
A 27-es nitrogénből az összehasonlításhoz 650 kg/ha mennyiséget terveztünk, mely 175,5 kg/ha hatóanyagnak felel meg.
1. táblázat: Alacsony intenzitású homogén tápanyag-kijuttatás jövedelmezőségi összehasonlítása VRA kijuttatással
| 1.tábla | 2.tábla | 3.tábla | |||||
| kg/ha | Ft/ha | kg/ha | Ft/ha | kg/ha | Ft/ha | ||
| Többlet hozam | 693,25 | 33276 | 808,68 | 38817 | 945,76 | 45396 | |
| Megtakarítások | Nitrogén | 5,02 | 1 300 | 3,33 | 862 | 3,1 | 803 |
| Foszfor | – | – | – | – | – | – | |
| Kálium | – | – | – | – | – | – | |
| Összesen | 34 576 | 39 679 | 46 199 | ||||
Forrás: saját számítás
A második esetben egy hagyományos félintenzív technológiát állítottunk szembe a VRA kijuttatással. Ez esetben 650 kg 27-es nitrogént és 200 kg 8-20-30-as komplex műtrágya hatóanyag mennyiségével számoltunk.
2. táblázat: Közepes intenzitású homogén tápanyag-kijuttatás jövedelmezőségi összehasonlítása VRA kijuttatással
| 1.tábla | 2.tábla | 3.tábla | |||||
| kg/ha | Ft/ha | kg/ha | Ft/ha | kg/ha | Ft/ha | ||
| Többlet hozam | 382,11 | 18341,28 | 457,44 | 21957,12 | 562,42 | 26996 | |
| Megtakarítások | Nitrogén | 6,87 | 1779,33 | 4,21 | 1090,39 | 3,64 | 942,76 |
| Foszfor | 0,36 | 93,96 | 0,37 | 96,57 | 0,45 | 117,45 | |
| Kálium | 0,53 | 96,99 | 0,5 | 91,5 | 0,66 | 120,78 | |
| Összesen | 20311,6 | 23235,6 | 28177 | ||||
Forrás: saját számítás
A harmadik esetben a legtudatosabb tervezést vizsgáltuk meg, amikor is a talajvizsgálati eredmények alapján határoztuk meg a homogén technológiát, ezt hasonlítottuk a VRA kijuttatáshoz.
3. táblázat: Talajvizsgálati eredményekre alapozott homogén tápanyag-kijuttatás jövedelmezőségi összehasonlítása a VRA kijuttatással
| 1.tábla | 2.tábla | 3.tábla | |||||
| kg/ha | Ft/ha | kg/ha | Ft/ha | kg/ha | Ft/ha | ||
| Többlet hozam | 77,53 | 3721,44 | 46,31 | 2222,88 | 61,45 | 2949,6 | |
| Megtakarítások | Nitrogén | 12,99 | 3364,41 | 9,96 | 2579,64 | 9,78 | 2533,02 |
| Foszfor | 3,48 | 908,28 | 3,62 | 944,82 | 3,07 | 801,27 | |
| Kálium | 12,13 | 2219,79 | 12,66 | 2316,78 | 10,73 | 1963,59 | |
| Összesen | 10213,9 | 8064,12 | 8247,48 | ||||
Forrás: saját számítás
2. ábra: VRA alkalmazásának előnyét reprezentáló térkép. A zöld területeken alacsonyabb, a piros területeken magasabb többletjövedelmet érhetünk el differenciált tápanyag kijuttatással. ( A kalkulációban szereplő táblák egyike).
A tárgyalt eredményekből milyen következtetéseket vonhatunk le?
A fent kiszámolt eredményeket természetesen nem tudja senki garantálni a növénytermesztés sokszínűsége miatt (évjárathatások, genetikai alapok, és akkor még a mezo- és mikroelemek szerepéről szót sem ejtettünk).
De!
Kiemelendő, hogy egy ilyen jellegű összehasonlítás konkrét számokkal igazolja a tápanyag-gazdálkodás tervezésének fontosságát! Továbbá segíthet abban is, hogy szakmai döntéseket hozzunk egy-egy technológia megítéléséről és ne a marketing áldozatai legyünk.
Az eredményekből tükröződik, hogy a vizsgált táblákon érdemes intenzív növénytermesztést folytatni, tudatos szemlélettel. Továbbá azt is láthatjuk, hogy egy év viszonylatában a legszerényebb becslés szerint is 8-10 ezer forint többletjövedelmet realizálhatunk tudatos tápanyag-gazdálkodással, ami a talajmintavétel költségeit biztosan fedezni fogja (a szaktanácsadási költségek nagyon széles skálán mozognak, így e tekintetben nem merek megállapítást tenni).
Továbbá szembetűnő, hogy mennyivel nagyobb az első két esetben (hagyományos extenzív és félintenzív technológia) az elérhető többlet, mint a harmadik esetben, vagyis az okszerű, talajvizsgálatra alapozott tápanyag-gazdálkodás kiemelt fontosságú!
Kauser Jakab blogja
A Precíziós Gazda blogon szeretném a precíziós technológiák iránti figyelmet felkelteni, és azokat bemutatni. Mindezt a gyakorlatból hozott példákon keresztül szemléltetni.
