Október elején az Alföldön is megkezdődött az őszi árpa vetése, Kunpeszér határában ráadásul mindez precíziósan történik - ahogy ez már megszokott minden növénykultúra esetében.
Németh András precíziós mezőgazdasági szaktanácsadónál már tavasszal, a kukoricavetés idején, valamint nyáron, a zab betakarításakor is jártunk, az akkor készített videóink ugyanúgy elérhetőek honlapunkon, mint az őszi, amikor a hibridárpáról és annak precíziós talajba juttatásáról beszélgettem a fiatal gazdálkodóval.
„Az eddigi tapasztalataimra, az NDVI képekre és a hozamtérképekre alapozottan zóna-lehatárolást végeztem, ami alapján ezt a táblát két külön termőhelyi zónára osztottam fel. Egy magasabban fekvő, homokos területet, illetve egy mélyebb, szikes, kötöttebb részt választottam külön” – kezdte a helyspecifikus technológiájának bemutatását.
A négy méteres, kombinált HORSCH Focus TD vetőgép Kunpeszér határában
Kevesebb vetőmag, több műtrágya
A magasabban fekvő részre az ajánlott hektáronkénti 90 kilogrammhoz képest nagyjából 10 százalékkal csökkentett dózisban, 80 kilogrammos mennyiségben került ki a vetőmag, mivel itt a talaj melegebb, jobb magágyat lehet készíteni, a növény tehát vélhetően néhány nappal korábban kel majd, több ideje lesz bokrosodni az őszi időszakban. „A lapos részen általában rosszabb magágyat tudunk készíteni. Mivel ennek köszönhetően sokkal gyengébb és későbbi a kelés, ezért körül-belül 10%-kal megemeltem a vetőmag mennyiségét hektáronkénti 100 kilogrammra.”
A táblán belül a mélyebb területre több műtrágya, a magasabban fekvőre viszont kevesebb került. Ennek oka, hogy Kunpeszéren ismét aszályos évre számítanak, ami azt is jelenti, hogy a homokos részen vélhetően nem lesz annyi csapadék, hogy a növények fel tudják venni a tápanyagot. Ezzel a megoldással tehát hatékonyan lehet költséget megtakarítani.
A táblán belüli különbségek, a homokos és a szikes részek a levegőből is jól elkülöníthetők
A területre egyébként a Jallon hibridárpa került, ami nem véletlen, hiszen az elmúlt 2-3 évben a korábbi helyi „kedvencet” ugyanazzal a technológiával rendre megelőzte, minden évben 2-2,5 tonnával.
Precíz vetőgép nélkül nem megy
„Tritikálé elővetemény volt, összesen két tarlókezelést kapott a terület, az alapművelést pedig egy menetben végezzük a vetéssel” – fogalmazott Németh András. Erre a feladatra ezúttal egy demóra kölcsönbe kapott, négy méteres, kombinált HORSCH Focus TD vetőgépet használnak, aminek elején egy szántóföldi kultivátor, valamint egy tömörítő keréksor készíti a magágyat. A vetőelemek ezeket követik.
„Az alapművelést, a precíziós, differenciált tápanyag-kijuttatást, a magágykészítést, a vetést és a hengerezést egyben tudjuk elvégezni, ami a munkaerő-hiány leküzdésében nagyon sokat segít” – fogalmazott a fiatal szakember, aki hangsúlyozta, hogy a gépnek ugyan hatalmas vonóerő-igénye van, de azt nem szabad elfelejteni, hogy öt műveletet hajt végre egyszerre. Ezt ráadásul hektáronként 20 literes üzemanyag-fogyasztással.
created by dji camera
A műtrágyát háromféleképpen juttatja ki a gép: vagy a talaj mélyére, akár 30 centiméterre, vagy a talaj felszínére, amit egy tárcsasor kever be sekélyen, vagy fele-fele arányban ide is és oda is. „Jelen pillanatban a felét 20 centiméteres mélységbe, a másik felét pedig 5 centiméterre tesszük le a talajba” – magyarázta a kunpeszéri gazdálkodó.
Az egész technológia sikerességének kimutatására a területen Németh András kontrollcsíkokat is betervezett, aminek köszönhetően jövő nyáron számszerűsítve, statisztikailag is igazolható lesz, hogy mennyire sikeres a differenciált kijuttatás, a helyspecifikus gazdálkodás Kunpeszéren.
