A cseresznye (Prunus avium) a rózsafélék (Rosaceae) családjához tartozó, hosszú életű, csonthéjas gyümölcs. A hazai gyümölcsfogyasztásban jelentős szerepet játszik, az egyik legkedveltebb kora nyári gyümölcs. A termés jelentős része háztáji gazdaságokból származik. A cseresznye főbb hagyományos termőkörzetei Pest, Bács-Kiskun, Heves és Csongrád megye. A vadcseresznyealany a cseresznye számára legrégebben alkalmazott alany. Hazánkban a termesztett fontosabb cseresznyefajták: Münchebergi korai, Bigarreau Burlat, Szomolyai fekete, Germersdorfi óriás. Magyarországon a termőterülete 2 455 hektár, a betakarított éves termésmennyiség 10 551 tonna (KSH, 2017). A cseresznye főként friss gyümölcsként kerül a fogyasztók asztalára. Fontosabb kórokozói, károsítói: monília, nekrtotikus gyűrűsfoltosság vírus, klorotikus gyűrűsfoltosság vírus, fómás levélfoltosság, cilindrospóriumos foltosság, cseresznyelégy, fekete cseresznye-levéltetű, füstösszárnyú-levéldarázs. A cseresznye termesztési technológiájáról, szaporításáról, telepítéséről, metszéséről, károsítóiról, növényvédelméről információkat talál az Agrofórum Online szakportálon.
2015. július 6.
A Budapesti Nagybani Piacon a belföldi sárga húsú sárgadinnyét 220 forintért, a zöld húsút 300 forintért értékesítették kilogrammonként a 26. héten. Zöldség- és gyümölcspiaci jelentés az Agrárgazdasági Kutató Intézettől.
2015. július 3.
A gyümölcsök héjának felrepedése az érési időszakban sajnos, több gyümölcsfajnál is előfordul, súlyos gazdasági károkat okozva számunkra.
2015. június 23.
A nemzetközi hírű nagykörűi cseresznyéből megugrott a kivitel az idén a szomszédos országokba, eközben visszaesett a korábbi nyugat-európai piacok érdeklődése.
2014. október 14.
Újabban a mandula, kajszi, meggy, dió és birs oltványokra, illetve a mogyorósarjakra nagy az érdeklődés.