Címke: Növényvédelem

Az új technológiai megoldások egy célt szolgálnak, nevezetesen azt, hogy csak annyi szert használjunk amennyi szükséges, olyan pontosan amennyire csak lehet és ilymódon hozzunk létre egy modern integrált növényvédelmi rendszert.

Napjainkba a megváltozott klimatikus viszonyok és az EU növényvédő szer szabályozása eredményeként az almát károsító molyfajok közül az almamoly (Cydia Pomonella) egyértelműen az első helyre került.

Változik a magyarországi és a Kárpát-medencei kalászos gabona termesztése: alacsonyabb szinten állandósult a kalászosok súlya a vetésforgóban, növekszik a termesztés intenzitása és növekednek a termésátlagok is. Annak érdekében, hogy a megváltozott piaci környezetben is megőrizzük versenyképességünket, felül kell bírálni a termesztéstechnológiánk elemeit, és ahol szükséges, újítanunk kell.

A gyakorló növényvédősök többsége biztosan látott már olyan kezelést, amely után a hatásosság elmaradását tapasztalta, illetve nem sikerült elérni azt a szintű hatást, ami az adott növényvédő szertől elvárható lett volna. Ezekben a helyzetekben nem feltétlenül a növényvédő szerekben kell keresni a problémát, érdemes megvizsgálni egyéb befolyásoló körülményeket is: ilyenek például a permetléfedettség, a felszívódás, a permetezéshez használt víz keménysége és pH-ja, valamint egyéb szennyező anyagok.

Mint minden gombának, így a lisztharmatnak is megvan a maga kedvelt klímája, amikor szeret „előbújni”, fertőzni, így a lisztharmat a melegebb, párás (de nem nedves, mivel a cseppfolyós víz a micélium fejlődését gátolja) időjárást kedveli. Megjelenését gyors felszaporodás követi, ha a közepesen meleg és párás idő tartósan fennáll.

Az idén 11. évfolyamába lépett Nufarmer Magazin friss, 28. száma minden eddiginél gazdagabb tartalommal jelentkezik: januártól egészen a betakarítási munkák utánig mutatja be a növényvédelmi feladatokat, valamint a Nufarm által forgalmazott növényvédő szereket.

Az őszi káposztarepce termesztésének sikerét nagyban befolyásolja a kártevők elleni védekezések hatékonysága. A repce szár- és becőormányos elleni védekezést viszont nehezíti a klórpirifosz hatóanyag kivonása, a fénybogár ellen pedig a piretroid rezisztens populációk megjelenése okoz problémát. Mi alapján dönt akkor a felhasznált hatóanyagokról és milyen jövőt jósol a repcetermesztőknek? - erről kérdeztük a gyakorló növényvédelmi szakembert, Dömötör Istvánt, az Agrárközpont ügyvezetőjét, növényorvosát.

A sikeres és nyereséges kalászos gabonatermesztés magas szintű és szakszerűen kivitelezett termesztéstechnológiát igényel, ennek szerves részét képezi a gyomnövények, kártevők és kórokozók ellen kivitelezett okszerű növényvédelem.