Az oregánó egy igen kedvelt, olasz konyhában is használt fűszernövényünk. A szurokfüvet, mely néven alig ismeri bárki, akár napi szinten használjuk a konyhában. Továbbá értékes illóolaja az aromaterápia egyik fontos eleme lehet, de a kertben is hasznos funkciója van a növényvédelmi leveknél.
Az oregánóval kapcsolatban pár éve egy nagy szervezet úgy kérte, hogy szurokfűként címkézzük fel a szárított oregánónkat, mert úgy sokkal magyarosabb lesz a dolog, és reklámértékben fontos, hogy az elnevezés magyar legyen. A vége az volt, hogy sorra kaptuk a leveleket, hogy jó-jó, hogy kaptak szurokfüvet reklámajándéknak, de mi ez valójában? Majd mikor mondtuk, hogy ez az oregánó, csak magyar néven, akkor felkiáltottak, hogy miért is nem az ismert elnevezést írtuk akkor rá? Nem mellesleg ennek a cikknek írásakor a Word sem ismerte fel a szót így, és aláhúzta vastagon pirossal.
Mondanom sem kell, hogy a konyhaművészet és a receptek világa is oregánóként említi, mert valahogy így vált ismertté.
Mennyi mindenre jó az oregánó?
Az oregánó, a közönséges szurokfű, és lehet, meglepő lesz, de a vadmajoránna is egy és ugyanaz a növény, vagyis latinul az Origanum vulgare. A legismertebb fűszer- és aromanövény, melynek elnevezése is a latin nevéből ered: origanum.
Az oregánót már a középkorban is ismerték, a mikrobás fertőzésektől védték vele magukat az emberek abban a korban, amikor még a gyógyszeripar és az orvostudomány sem volt annyira kiforrott tudományterület, mint most. A járványok korában is kincsként tekintettek rá, az akkori orvosoktól kezdve a konyhai fűszerhasználókon keresztül a “vajákos Biri nénék” is használták. A szurokfű olaja kincs volt és éhínséges időkben egyes feljegyzések szerint még fizetőeszközként is tekintettek rá, akárcsak máskor a sóra.
A meszes talajokon még hazánkban is vadon megtalálható, Európában főleg a mediterrán konyha alapfűszereként ismert.
Egyiptomban köhögéscsillapítóként, az ókori görögöknél meg fájdalomcsillapítóként is használták.
Érdekessége, hogy festékkészítésre is alkalmazták az ókorban, kelmék színezésére ma is használják a természetes növényfestő kis manufaktúrák.
Mitől ilyen érdekes az oregánó?
A szurokfüvet sok helyen a természet antibiotikumaként emlegetik. Értéke a karvakrol-, illóolaj-, cseranyag-tartalmában és keserűanyagaiban rejlik. A gyulladáscsökkentő hatása a benne található timol nevű hatóanyagnak köszönhető. Ami miatt a mikrobiális védelemnek egyik alapja volt a középkorban az a karvakroltartalma, mert a karvakrol és a timol csökkenti a baktériumok szaporodását. Ezt a két értékes hatóanyagot a szurokfű fűszerként 2-5%-ban tartalmazhatja, olajként 40-70%-os hatóanyagtartalom van viszont jelen. A legjobb minőségű illóolajoknál viszont akár 85%-os karvakroltartalom is elérhető, ez a lepárlás módjától függ.
Mit tapasztaltam a kertben az oregánó kapcsán?
Évek óta figyelem az oregánót, a majoránnát, a rozmaringot és mentaféléket, hogyan viselkednek az ökológiai termesztés esetén az egymást segítő növények rendszerében.
Virágzás idején egy időben akár 20-30 rovarfaj is megjelenik rajta, de erőteljes illata miatt érdekes, hogy nemcsak a beporzó rovarok teszik ki a rajta megfigyelhető fajokat, hanem fele arányban a hasznos beporzó rovarokra vadászó rovarfajok is megjelennek.
Ha egy időben virágzik az oregánó többféle mentafajjal, akkor viszont a ragadozó rovarok kerülnek túlsúlyba, míg a beporzó rovarok és a nektárra érkező lepkefajok inkább a menták egy részére vándorolnak át.
Érdekes, hogy az oregánónak igazán nincs betegsége és kártevője jelenleg. Innen jött az ötlet, hogy olaját elkezdjük használni növényvédelmi célokra is, és hamarosan értékelhető kísérleti eredményeket tudunk felmutatni a rovarkártételek csökkentése szempontjából az olyan állományainkon, ahol a kártevők távoltartását rovarölő szerek helyett oregánóval oldottuk meg (más illóolajokkal való keverés után vagy önmagában).
