Az elmúlt időszakban kissé gyengült a nappali felmelegedés, valamint az éjszakai lehűlés erősödött. Országos kiterjedésű csapadék továbbra sem hullott, a zivatargócokban viszont helyenként jelentős esőzések is előfordultak.

A learatott repce- és kalászos gabonaterületeken a gyomosodás és az elszóródott magvak kelése továbbra is igen heterogén, a csapadékos gócokban erősebb. A teljesen kiszáradt talajfelszín megmunkálása nehézkes és minőségileg kifogásolható.

A parlagfű – dacolva az aszállyal – virágzik, így erősödik az amúgy is magas pollenkoncentráció. A fejlődésnek indult árvakeléseken jelenleg még kevés a kártevő, létszámuk erősödése várható a közeljövőben. A nehezen irtható gyomnövények miatti tarlókezelés továbbra is aktuális feladat.

A kukorica sínylette meg legjobban a tartós aszályt és a légköri szárazságot. Csak az öntözött és a mélyfekvésű területeken jobb a helyzet. A felsült növényeken a kukoricamoly 2. nemzedékének rajzása az egész országban folyamatosan zajlik, a lepkék párzása és peterakása intenzív.

A hernyók kelése a napokban megkezdődik, így a jelenlegi 20% körüli növényfertőzöttség további erősödése várható.

Az amerikai kukoricabogár a vártnál gyengébben rajzik, de így is szinte minden kukoricacsövön találhatunk bogarakat. A fertőzöttség gyakorlatilag 100%-os.

A gyapottok-bagolylepke rajzása szintén elmarad a sokévi átlagtól, de ennek ellenére szinte minden kukoricacső lárvával fertőzött. A csuhélevelek védelmében a csővégek rágása miatt csapadékosabb időben megkezdődik a csőpenész-telepek kialakulása. A még zöld leveleken tovább erősödik a takácsatka-fertőzés.

A napraforgó érése felgyorsult, korai aratáskezdetre kell számítani. A száron és levélen károsító betegségek nagysága alig változott, ahol rovarkártétel (gyapottok-bagolylepke, poloska) alakult ki, ott rizopuszos rothadás tünetei láthatók.

Sülevényes talajokon növekvő foltokban terjed a makrofominás szárkorhadás, itt megkezdődött a kényszerérés. A szklerotíniás tőfertőzés mértéke alig változott, jelenleg 5% körüli az elpusztult növények aránya. A nyugati, csapadékosabb tájegységekben megjelent a diaportés szárfoltosság, de mértéke még nem érte el a kritikus szintet.

A szójavetéseken alig változott a peronoszpóra-fertőzés, a kétfoltos takácsatkának viszont rendkívüli módon kedvező az időjárás, így erősödött a kártétel. A Macrophomina phaseoli mint polifág betegség hasonlóan foltokban terjed a szója táblákban is, így egyre nagyobb foltokban száradnak a növények, elsősorban a sülevényesebb talajfoltokon.