Az átnedvesedett talajok felszáradása után nagy erőkkel folyik a kukorica- és a napraforgóaratás befejezése és az őszi kalászos gabonák vetése. Növényvédelmi teendő jelenleg csupán az őszi káposztarepce állományvédelmében folyik.
Átmeneti változékony időjárás után a Kárpát-medencét ismét csendes, nyugodt légtömeg töltötte ki. A derűs napokat csak időnként zavarja meg kisebb zápor, borongós idő.
A repcebolha károsító fajok egyre kisebb mértékben veszélyeztetik a növényeket, mert a lombfelület növekedése már meghaladja a károsodás nagyságát, még akkor is, ha a hűvösebb nappalok és éjszakák miatt lelassult a repce fejlődése. Vetésidőtől függően a növények fejlettsége tág határok, 2-8 levelesek között mozog, de csökkent a kártevők étvágya is egyúttal.
Nem így van a repcedarázs esetében, mert a korábban tapasztalt rajzáscsökkenés után ismét emelkedett a csapdázott darazsak száma, sőt frissen lerakott petéket is megfigyelhetünk a repce levélzetén.
A lárvák fejlettsége tág határok között mozog, és a most lerakott tojásokból még friss kelésű álhernyókkal is találkozhatunk. A kártevő elleni védekezés veszélyességi küszöbértéke a lombfelület 10%-nak elvesztése.
Egyelőre gyenge a mezeipocok-fertőzöttség
A mezei pocok a rezervoár területeken túlmenően jelenleg még csak a repcében talál friss táplálékot, mert a kalászosok kelése csak most kezdődött el. Kártételeket országszerte megfigyelhetünk, de a lakott járatok száma alapján inkább gyenge, mint közepes a mezei pocok által okozott fertőzöttség.
A korábbi esőzések következtében az őszi árpa és a búza vetése most érte el csúcspontját. Jelenleg még a kikelt vetések csupán 1-2 leveles fejlettségűek, vagy most fognak kelni. A kikelt növényeken kártevőt vagy betegséget még nem látni.
A vetések szomszédságában található gyepes területeken azonban más a helyzet. A nyári kritikus meleg és aszály ellenére az őszre regenerálódtak ezek a területek, és máris megfigyelhetők rajtuk a kalászos gabonákat ősszel megfertőző vírusok, gombabetegségek és szívókártevők, ha nem is nagy tömegben.
A fűféléken jelenlevő vírusbetegségek most elsősorban innen, nem pedig az árvakelésű gabonákból fertőznek, a vírusvektorok innen viszik át a fertőző anyagot. Meg kell jegyezni, hogy a viszonylag késői vetésidő miatt rövidebb idő áll rendelkezésre a vírusátvitelhez, ami csökkentheti a fertőzés nagyságát.
Az őszi időjárás alakulása még bizonytalan, ezért hosszú és meleg ősz esetén minden feltételezés felborulhat a vírusfertőzés alakulásával kapcsolatosan.
A gombabetegségek közül a pázsitfűféléken most főként a levélfoltosságot okozó betegségek, a gabonalisztharmat és a vörösrozsda látható kisebb-nagyobb tömegben, melyet a légáramlatok könnyedén átviszik a kikelt árpára és búzára. A lehetséges megbetegedés nagyságát természetesen itt is a közeljövő időjárása fogja meghatározni.