A gazdasági-és haszonnövények életfolyamatait továbbra is a rendkívüli aszály és a tartósan 30 C0 feletti hőség határozza meg. A Dunától keletre és a Mezőföldön az utóbbi időszakban sem hullott számottevő csapadék, így a Nyugat dunántúli tájegységek kivételével továbbra is nagy pusztítást okoz a víznélküli állapot. A növények védekezési mechanizmusa miatt általános a levelek „kanalasodása”, gyakori jelenség a levél-és gyümölcsperzselődés, a terméshullás félérett állapotban. A betegséget előidéző kórokozók számára sem kedvezőek az életfeltételek, így friss megbetegedés alig alakult ki. A rovarkártevők (elsősorban a gyümölcsmolyok) szaporodása viszont akadálytalan, így a korábbi időszakhoz képest rajzásuk emelkedő tendenciát mutat. Igen feltűnő a darazsak, hangyák, harlekin katicák kártétele az érőfélben levő gyümölcsökön, valamint a foltosszárnyú muslica jelenléte okoz jelentős veszteséget.
Tavaszi rajzáskezdete óta folyamatosan rajzik az almamoly. A rajzás ingadozását csupán az időjárás változása befolyásolja, most ismét emelkedik a csapdázott lepkék száma, a heti fogás eléri a 35-60 darabot is. A fáról lehullott gyümölcs egy részét a napégettek kivételével hernyórágottak teszik ki. Emelkedett az almalevél aknázómoly egyedek száma is, a csapdák hetente 50-70 darabot is fognak. A lisztharmat és varasodás fertőzés nagyságában alig történt változás, a meteorológiai feltételek nem kedveznek nekik.
Csonthéjas gyümölcsű fákon, főként szilván jellemző a nagy mértékű gyümölcshullás, erősödött a szilvamoly rajzása, hetente 50-60 lepkét fognak a feromon csapdák. Itt is jelentős a darazsak, hangyák, katicák által okozott gyümölcsrágás. A levélfoltosságot-és likacsosodást okozó betegségek most nem tudnak károkat okozni, a levélhullás inkább a szárazság rovására írható.
A dió ültetvényekben jelentősen megugrott a nyugati dióburok fúrólegyek száma, a heti fogás 40-60 db/csapda. Mellette erősödött a nemezes-és szemölcsös gubacsatkával fertőzött levelek mennyisége is.
Megkezdődött a korai szőlőfajták zsendülése. Tömeges az amerikai szőlőkabóca rajzása, elsősorban a kezeletlen ültetvényekben, de a védekezésben részesített szőlőkben is számottevő, tehát indokolt a további védekezés. A betegségek közül csupán a lisztharmat fertőzés emelkedett kissé. Csoportokba verődve megjelentek a seregélyek is a zsendülő szőlők környezetében, riasztásukról gondoskodni kell. Az érő bogyókat rágják a darazsak, nyomukban a hangyák odvasítják a szemeket.
Rajzik a selyemfényű puszpángmoly 2.nemzedéke, figyeljük a lepkék rajzásdinamikáját, az optimális védekezési időpont meghatározása érdekében.