Az utolsó, érlelő, szárító napok sokat segítenek a termésnek, de tegyük hozzá, hogy a növényvédelemben is segítségünkre lesznek.
Túléltük augusztus 20-át ragyogó napsütésben, vihar nélkül. Túléltük az ünnep utáni vasárnapot, hétfőt, az esőt, a vihart, a lehűlést, s most várjuk a napsütéses napokat. Legalább is ezt ígéri a meteorológiai előrejelzés, így a nyár végén talán megérkezik egy hét (10 nap?) zavartalan napsütés, s meleg. Kell ez már nagyon, hiszen jön a betakarítás második nagy hulláma, a kapás kultúrák termését igyekszünk biztonságos helyre vinni, s ehhez társul a gyümölcsfélék, szőlő szedése.
Az utolsó, érlelő, szárító napok sokat segítenek a termésnek, de tegyük hozzá, hogy a növényvédelemben is segítségünkre lesznek.
AGROFÓRUM IDŐJÁRÁS ELŐREJELZÉS >>>
A címben arról írtam, hogy szezonvégi feladatok várnak ránk, de nem szabad megfeledkezni, hogy éppen most indul az új idény, a repce vetése már halad előre. Aki készült a repce termesztésére, az időben elvégezte a tarlóhántást, tarlóápolást, s mostanra tudott jó minőségű magágyat készíteni. Még augusztusban is hullott elég csapadék, a talajok nedvességtartalma megfelelő, így biztosítottnak látszik minden feltétel a gyors és egyenletes csírázáshoz.
Sokat szórt (a kombájn), sok kikelt és sok gondot okozhat
Két gond lehet, amiről szólni kell. Egyik a földibolhák kártétele. Nem új jelenség ennek a kártevő csoportnak a felszaporodása és kártétele, ez most inkább egy megerősítés, hogy az idén is számítani kell betelepedésükre. Az időjárás – amennyiben megvalósul a száraz, meleg nyárutó – kedvez a kártevőnek.
Ehhez társulnak a káposztalégy nyüvei is. Az imágó jó érzékkel (szaglással?) keresi meg a kelő repce állományokat, s azokban rakja le tojásait.
Nem lennének ezek súlyos veszély hordozói, ha az EU (az Európai Bizottság által kibocsátott 485/2013/EU rendelet értelmében az imidakloprid, klotianidin és tiametoxám hatóanyagokkal kezelt vetőmagok forgalmazása és felhasználása a rendelet mellékletében felsorolt növények esetében, többek között olajrepcében is tiltott) nem tiltja be a rovarölő szeres csávázást ebben a kultúrában is.
Van itt repcebolha és repcedarázs is
Tudjuk, az intézkedés célja a méhek védelme, ami mindenképpen nemes szándék. Más oldalról sokan vitatják, hogy ténylegesen ezek a hatóanyagok és a csávázás, mint felhasználási mód okozza-e a méhpusztulásokat. Amennyire tudom, a vita és a tudományos bizonyítás még tart, reméljük, hamarosan bebizonyosodik valamelyik álláspont igazsága.
Addig is nekünk valamilyen más módon védekeznünk kell e kártevők ellen. Ebben szerepet kap a repcetarlók elmunkálása. Ez az aggodalmam másik oka, még mindig lehet látni repcetarlót dús, gazdag árvakeléssel, amin kiválóan táplálkoznak, túlélnek a repce kártevői.
Az előző írásomban foglalkoztam a szántóföldi kultúrákkal, most inkább az ültetvényekre vessünk egy pillantást.
Az alma már a színeződés, érés szakaszában van. Az eddig domináló betegségek, a varasodás és a lisztharmat mostanra már veszítettek aktivitásukból. A kórokozók folyamatos, megújuló fertőzései és az elvégzett védekezések eredőjeként kialakult az az állapot, ami jellemzi az ültetvényt, illetve a betakarításra kerülő gyümölcsöket. E tekintetben már nem tudunk sokat tenni.
Egy gondolat magyarázhatja a késői védekezést – ha belefér még a várakozási időbe – mégpedig az, hogy a mostani fertőzések adják az áttelelő fertőző anyagot, tehát a védekezés egy kicsit segít a jövő évi szezon indulásában.
Adhat még feladatot az almamoly, melynek a lárvái még mindig berágnak a gyümölcsbe. A védekezéseknél már csak kimondottan rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idejű inszekticidet használhatunk.
Az almamoly szereti a diót is
Az érés közeledtével egyre fokozódik a monília gyümölcskártétele. A vegyszeres védekezés mellett az ültetvény „karbantartása” is segíthet. Gondolok itt a sorok kaszálására. Ez általában is ajánlott a szüret előtt, de a párásító hatás csökkentése kimondottan segíti a monília fertőzés megelőzését.
Pozitív tapasztalatról is lehet beszámolni. Korábban elemeztük, hogy a vértetű fertőzés erősödése milyen gondot hoz a felszínre. Most több helyen megfigyelték, hogy a vértetű-fürkész felszaporodott, s a kártevő kolóniáit gyéríti. Ez mindenképpen kedvező, mind eredményességben, mind a megoldás jellegében – biológiai védekezési mód!
A körtében inkább a körte-levélbolháról ejtettünk szót a nyár folyamán, mostanra a varasodás terjedését is jelezni kell, sok a felszaporodott fertőző anyag, nagy a fertőzési nyomás.
Az őszibarack szedése még mindig tart, a kései fajták akár szeptember végéig adhatnak friss gyümölcsöt. Eddig sem volt hiány fertőzésben, kártételben, de most elkeserítő az a folyamat, amit a monília okoz. A gyümölcs az éréshez közeledve elkezd rothadni, s annak időpontjára már csak a moníliás múmia, esetleg hullott termés marad. Most van jelentősége annak, hogy a termelő elvégezte-e a gyümölcsritkítást, ha igen, hogyan szabályozta a termések közötti távolságot. Az egymáshoz érő gyümölcsök mindegyike a rothadásos folyamat áldozata lesz.
A tervezett szürethez igazodva még mindig védekezhetünk a betegség ellen.
A monília és terjedése
A szilva korai fajtáinak szedése már befejeződött, de a kései fajták gyümölcsei még a fákon vannak. A monília ezeket sem kíméli. Elég egy vízcsepp, ami a gyümölcs alján megtapad, s már indulhat is a fertőzés. Az őszihez hasonlóan érésidő figyelembevételével még védekezhetünk.
A szőlő szedése is megkezdődött, bár most még csak a csemege fajták fürtjei kerülnek a kosárba, de készülni kell a borszőlők szüretére is. Eddig is sok veszély és tennivaló jellemezte az évet, de mostanra úgy tűnik, mintha minden károsító összefogott volna, s együttes támadással akarnák tönkre tenni munkánk gyümölcsét.
A peronoszpóra még az utóbbi napokban is erős fertőzést okozott. Igaz, a fertőzés kevésbé a fürtöt vagy a bogyót érintette, sokkal inkább az új hajtások mutatják a jellegzetes tüneteket (csúcs-, hónaljhajtás). Nem kevés munkát (zöldmunkát) jelent a fertőzött részek eltávolítása, de meg kell tenni, mert biztosítani kell egészséges zöld lombozatot a cukortermeléshez. Sajnos a körülmények továbbra is kedvezőek lesznek a kórokozó fertőzéséhez. A hajnali harmat egyre több nedvességgel vonja be a növények felszínét, a felszáradása egyre lassabb, vagyis hosszú nedvesség-borítottság várható.
A lisztharmat is fertőz továbbra is. Itt is elmondható, hogy az új fertőzések már nem a bogyókat célozzák, a gomba megtelepedhet a fürtkocsányon, a leveleken, de akár a hajtástengelyen is. Ezek a kései fertőzések már termelik az áttelelő alakot is, tehát a kórokozó már megalapozza a jövő évi fertőzést.
Késői, látványos peronoszpóra fertőzés
A tarka szőlőmoly 3. nemzedéke most repül, illetve már rakja tojásait is. Pár nap alatt megjelennek a lárvák, majd a szőlőbogyókba rágnak. Egy lárva fejlődése során 3-4 bogyót is megrág, tehát tetemes kárt okozhat. Aztán a kifejlett lárva a tőkék valamely védett részén bábozódnak, s várják a következő szezont. A védekezés tehát segít az idei kár mérséklésében és a jövő évi felszaporodás megakadályozásában is.
Azt hiszem mindezek után és mindezek ellenére mégis a szürkepenésszel kell leginkább foglalkozni. Minden kedvez e betegség támadásának, a bogyók kezdenek cukrosodni, nedves körülményeket okoz a harmat (s ez elég a gombának), a szőlőmoly lárvája megrágja a bogyókat, de sérülést okoz a vihar és a fiziológiai bogyórepedés is, a fertőző tömeg pedig szaporodott a nyár második felében. Ennek eredménye, hogy a betegség mindenhol megjelent, s gyorsan terjed. Azt pedig sokan megtapasztalták, hogy a rothadással milyen gyorsan teszi tönkre az egész éves munkát.
A védekezésnél komplex megoldással lehet operálni. Ebbe beletartozik a zöldmunka (kevesebb nedvesség, szellős lombfal, a fürtök napoztatása), a sérülést okozó károsítók (szőlőmoly lárvája, darazsak) elleni védekezés és a szürkepenész elleni célzott kezelés.
Az érőfélben levő szőlőket, most jellemzően a csemege fajtákat, a darazsak támadják folyamatosan. Jó szaglása van, hamarabb tudja, hogy melyik fürt jön az érési sorban, mint a gazda. Meg is eszi az összes bogyót, mikorra az megérik. Nagyüzemi táblákon is gondot jelent, de házikertekben katasztrofális lehet a károsításuk.
A madarak (seregély, fekete rigó) is szívesen fogyasztják a szőlőt, ezek is gyakran megelőzik a gazdát a szüretben. A madarak esetében a távoltartás lehet a cél, erre különféle riasztók, illetve madárháló használatos. Az egyik kevésbé hatásos, a másik elég drága.
Az amerikai szőlőkabóca, mostanság okoz gondot
A növényvédelmi hatóság védekezési felhívást tett közzé az amerikai szőlőkabóca ellen. Megjelentek a kabóca kifejlett egyedei, amelyek terjesztik a Grapevine flavescence dorée fitoplazmát, magyarul a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget. A védekezésre a piretroidok valamelyikét vagy a spinozad hatóanyagú termékek közül választhatunk egyet.
A védekezés lehetőségeiről
A repce után a tarlóhántás, majd a tarlóápolás elvégzése, szükség szerint több alkalommal. A túl korai vetés összegyűjti a kártevőket. A fémzárolt és gombaölő szerrel csávázott vetőmag segíti az egyenletes, gyors kelést. Ellenőrizzük a kikelt állományt szikleveles korban, s utána folyamatosan. 10 % levélfelületi kárnál védekezzünk. Erre a piretroidok valamelyike jó választás lehet.
Almamoly ellen már csak a rövid várakozási idejű piretroidok jöhetnek szóba. Monília ellen a propineb hatóanyagú, vagy a réz hatóanyagú termékek közül valamelyik jöhet szóba, 10 napos várakozási idővel.
Csonthéjasokban a fenhexamid hatóanyagú Teldor 500 SC lehet a megoldás monília ellen, akár 3 nappal a betakarítás előtt is használhatjuk. Akinek hosszabb idő áll rendelkezésre, az kipróbálhatja a fludioxonil+ciprodinil hatóanyagú Switch 62,5 WG készítményt, annál 7 nap az ÉVI.
A szőlőben szürkepenész ellen használhatjuk az előbb említett Switch 62,5 terméket, de itt borszőlő esetében 21 napot kell kivárni a kezelés után. A Teldor 500 SC csak 14 napot jelent borszőlőnél (csemegénél csak 7 nap!). A legrövidebb várakozási időt a Rovral Aquaflow követeli meg, alkalmazása esetén 7 napot kell várni a szürettel.
A peronoszpóra és lisztharmat ellen még használható a hagyományos réz- és kéntartalmú termékek kombinációja, de a 21 nap várakozási időt kalkuláljuk be.
A szőlőmolyok ellen a piretroidok valamelyikét vethetjük be rövid várakozási idővel, s ez a darazsakat is gyéríti.
Kertdoktor
Tisztelt Olvasó!
Bizonyára már észrevette, tapasztalta, hogy Agrofórum Online májustól új szolgáltatással, a „Kertdoktor” rovattal tájékoztatja az aktuális növényvédelmi helyzet iránt érdeklődő olvasókat.
Megtekintem a KERTDOKTOR növényvédelmi előrejelzés rovatát >>>
Amint azt a népes olvasótábor folyamatosan tapasztalja, a nyomtatott Agrofórum szaklapban rendszeresen mély szakmai tartalmat hordozó, a tudomány és a termelés új eredményeit bemutató cikkek jelennek meg. Ugyanakkor a kiadvány a havi megjelenés miatt nem tud naprakész információkat szolgáltatni az aktuális növényvédelmi helyzetről, tennivalókról. Új rovatunk ezt vállalja fel.
Természetesen itt is vannak korlátok, az országos kitekintés csak nagy vonalakban valósítható meg, a friss információkat is csak az adott térségi összefüggésben lehet frissnek elfogadni, s a termesztett kultúrák teljes körét állandóan lefedni szinte lehetetlen.
Mindezek ellenére igyekszünk rendszeres közzététellel a tendenciákra, várható eseményekre, veszélyekre felhívni a figyelmet, s ezek mellé egy nagyon rövid védekezési útmutatót is adni. Ez utóbbi nem helyettesíti a helyszínre adaptált, minden aktuális körülményt elemző védekezési technológiát. Ezért, ha szükséges, kérjük, támaszkodjanak a helyi növényvédelmi szakemberre.
Reméljük, új kezdeményezésünk sokaknak hasznos lesz, és elnyeri tetszésüket. Amennyiben így lesz, alkalmazzák az itt olvasható növényvédelmi előrejelzést.
Ha észrevételük, javaslatuk van a rovat tartalmi és formai jobbítására, kérjük, jelezzék felénk a kertdoktor@agroforum.hu címen.
